Megdöbbentő német tanulmány
A bajorországi, szászországi és alsó-szászországi játéktermekben és vendéglátóegységekben megkérdezett hatszáz vendég 42 százaléka mutatott szenvedélybetegségre utaló tüneteket – derül ki egy közelmúltban bemutatott német tanulmányból. A dokumentum szerint a válaszadók 16 százaléka éppen „jó úton” halad a felé, hogy szenvedélyévé váljon a játék. A müncheni terápiakutató intézet a német gazdasági minisztérium megbízásából készítette a vizsgálatot, hogy ellenőrizzék a 2006-ban hozott, a játékgépekre vonatkozó rendelet hatásait. „Meglehetősen aggasztó ez a nagy arány” – fejtette ki Gerhard Meyer, a Brémai Egyetem játékszenvedéllyel foglalkozó szakértője. Meyer szerint a rendelet bevezetése óta sokkal nagyobb tétek és nyeremények lehetségesek, ez jelentősen megnövelte a „játékingert” és a szenvedély kialakulásának lehetőségét.
A játékosok mellett a kutatók a játéktermek 84 üzemeltetőjét és dolgozóját is megkérdezték, akiknek 37 százaléka megerősítette, hogy az automatákkal való játék jelentős veszélyeket és kockázatokat rejt magában. A professzor szerint szükség lenne a pénznyerő automatákra vonatkozó szabályok szigorítására, ezért a tanulmányt a héten eljuttatták a tartományok vezetőinek is. A kutatók többek között javasolják, hogy 200 euróban (55 ezer forintban) korlátozzák és maximálják a naponta személyenként elveszíthető pénzöszszeg nagyságát. Ennek ellenőrzésére bevezetnének egy az egész országban használható kártyát, amelyből a játékos naponta csak egyet, egyetlen játékteremben használhatna fel.
Magyarországon ez év februárban mutattak be egy a játékszenvedély, szerencsejáték-függőség hazai helyzetéről szóló tanulmányt, amelyet a Szerencsejáték Zrt. és az Ipsos Marketing közösen készített el. Ebből kiderül, hogy a felnőtt lakosság 51 százaléka vett részt szerencsejátékban legalább két-három havi gyakorisággal az elmúlt egy évben, 90 százalékuk nem számít problémásnak, a függők aránya egy és másfél százalék között van, és további néhány százalék számít mérsékelt vagy alacsony rizikófaktorú szerencsejátékosnak. A felmérésből kiderül, hogy a magyar szerencsejáték-függők az anyagi erejüket meghaladó mértékben költenek játékokra. Érdekesség, hogy a szenvedélybetegek havonta átlagosan 20 ezer forintot adnak ki az úgynevezett kompetitor játékokra – félkarú rablók, online póker, kaszinó –, ez kiugróan magas a többi csoport ilyen költéseihez képest, miközben a Szerencsejáték Zrt.-nél durván ugyanannyit költenek el havonta, mint más szerencsejátékosok. VG
