Közélet

Büntetés a csődtörvény kijátszójának

A tisztességes és jóhiszemű eljárás követelményeivel nem fér össze, hogy az adós cég fizetésképtelensége tudatában bérbe adja ingatlanát és hosszú távú kötelezettségeket vállaljon a hitelezők hátrányára – erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi perben.

Az autókereskedelemmel, gépjármű-vizsgáztatással foglalkozó kft. felszámolási kérelmet nyújtott be maga ellen. Az eljárást a megyei bíróság elrendelte. A cég tulajdonosa és ügyvezetője közben új társaságot alapított, melynek vezető tisztségviselője és egyszemélyes tulajdonosa lett. A felszámolandó cég és az új társaság a felszámolás elrendelése előtt pár nappal szerződést kötött. E szerint az új társaság bérbe veszi a kft. ingatlanát, és végzi az addig ott folytatott tevékenységet.

A felszámolás megindulása után a cég ügyvezetője csak hónapok múltán tájékoztatta a felszámolót a szerződésről, amelyet a felszámoló azonnali hatállyal felmondott. A felszámoló által képviselt cég pedig mint felperes keresetet nyújtott be a bérleti díjat egyébként nem fizető társaság ellen. Kérte a szerződés semmisségének megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását, az elmaradt bérleti díj megfizetését.

A bíróság kimondta a szerződés érvénytelenségét. Kifejtette: a felperes a felszámolás kezdeményezésekor tisztában volt azzal, hogy az eljárásban a vagyonát értékesítik. A bérleti szerződés a tulajdonosi jogokat korlátozta, megnehezítette az értékesítést. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, a tisztességes és jóhiszemű eljárás követelményeivel nem fér össze, hogy a felperes fizetésképtelensége tudatában adja bérbe az adós egyetlen ingatlanát és hosszú távú kötelezettségeket vállaljon a hitelezők hátrányára. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Az alperes felülvizsgálati kérelmét az LB elutasította. Megerősítette: a felek szándéka a csődszabályok megkerülésével arra irányult, hogy az alperes társaság hosszú távra megszerezhesse a vizsgáztatási jogot anélkül, hogy őt magát minősítenék. Egyidejűleg a felperes felszámolóját megakadályozta a szerződés felmondásában, nehezítve ezzel az ingatlan minél magasabb áron történő értékesítését, ami a hitelezők érdekét szolgálta volna. Ezt a szándékot egyértelműen bizonyítja, hogy az alperes társaság vezető tisztségviselője és egyszemélyes tulajdonosa nem más, mint a felperes cég volt tulajdonosa és ügyvezetője. KK

Új jogszabályok

- a vis maior támogatásról (MK 2011/13. sz.)

- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról (MK 2011/12. sz.)

- a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról (MK 2011/12. sz.) -->

csődtörvény csőd felszámolás legfelsőbb bíróság
Kapcsolódó cikkek