Csak a bizonytalanság biztos

Hoszni Mubarak ugyan pénteken lemondott az elnöki posztról, ám továbbra sem tudni, hogyan tovább Egyiptomban. A tüntetők az első este ünneplése után nem mentek haza; a hadsereg átvette a hatalmat, vasárnap feloszlatta a parlamentet és az alkotmánybíróságot, de nem tett a káosz rendezéséért, az ellenzék pedig megosztott. Egyedül az arab tőzsdék reagáltak higgadtan az eseményekre, ám a gazdasági kilátások így sem biztatók.

Egyelőre nem világos, ki fog Egyiptomban kormányozni, hiába jelentette be a hadsereg illetékese, hogy az őszre tervezett választások után átadják a hatalmat. A hadsereg vezetői szívesen látnák, ha az ország minél gyorsabban visszatérne a mindennapi kerékvágásba, ám ez nehézkesen megy. Különösen, hogy a Mubarak-féle rezsim elnyomó eszközének tartott rendőrséget egyelőre sehol nem látják szívesen, így a rendfenntartás átmenetileg a hadseregre hárul. Eközben Kairóban a radikálisabb tüntetők nem mozdulnak el a Tahrír térről – állításuk szerint addig, amíg a részletes reformprogramot be nem jelentik. Ám hogy ez kinek a feladata lenne, egyelőre kérdéses. Több csoport is bejelentette, hogy tárgyalna a hadsereggel, ám az ellenzéknek nincs egyetlen stabil vezetője.

Pedig a gyors lépésekre hamar szüksége lenne Egyiptomnak, ahol a tüntetések egyik fő kiváltó okát a rossz életkörülmények jelentették. A kaotikus helyzet komoly hatással van az ország gazdasági növekedésére: egy hónappal a január 25-én kezdődött megmozdulások előtt a Reuters által megkérdezett szakértők még azzal számoltak, hogy a júniusban záródó költségvetési évben az észak-afrikai ország GDP-je 5,4 százalékkal nő, ez a második legnagyobb bővülés lett volna a térségben a katari után. Megfigyelők most úgy vélik, hogy a bő két hétig tartó tüntetések közvetlen és elhúzódó közvetett hatásai miatt a gazdaságnövekedés az eddig vártnak csupán a fele lehet.

Az egyiptomi tőzsde a bizonytalan helyzet miatt csupán szerdán nyit ki – ráadásul ha az átfogó indexe, az EGX100 öt százalékkal csökkenne, akkor fél órára felfüggesztik a kereskedést, vagy még hosszabb időre leállítják a tőzsdemutató 10 százalékot meghaladó esése esetén –, az arab világ többi országában viszont megindult a kereskedés az ott a pénteki vallási ünnep miatt már munkanapnak számító vasárnapon. A reakciók kimondottan nyugodtak: visszafogott, 0,2 és 0,8 közti növekedés volt a jellemző. A vasárnapi kereskedés kezdetén 5,879 egyiptomi font ért 1 dollárt, vagyis ugyanannyit, mint a csütörtöki záráskor. Európa és az Egyesült Államok kevésbé bizakodó. Egyrészt a politikai bizonytalanság lehet az oka a kivárásnak, de komoly a félelem attól is, hogy a hatalom ideiglenes gyakorlói megalapozatlan jóléti kiadásokkal próbálnak népszerűek maradni.

Egyre valószínűtlenebb, hogy valóra váljon az a terv, amelyet még a tüntetések előtt jelentettek be, és amely 2015-re megfelezte volna a mostani, 8,5 százalékos költségvetési hiányt. Szamir Radvan, az új pénzügyminiszter ehhez képest már 15 százalékos nyugdíjemelést ígért, ugyanekkora növekedést az állami alkalmazottak fizetésében, és ígéretet tett arra, hogy szinten tartják az ételek és az üzemanyagok árának központi támogatását. A Standard & Poor’s hitelminősítő már jelezte is, hogy a növekvő kormányzati kiadások miatt nemcsak a csökkenés kizárt, hanem az a valószínűbb, hogy az idei hiány két számjegyű lesz, ezért egy fokozattal, BB kategóriájúra minősítette le Egyiptomot.

Algériában legalább harmincezer rendőrt vezényeltek a fővárosba, ezzel megbénítva a tüntetéseket, s lekapcsolták a Facebookot is, ahonnan a kormányellenes szervezkedés indult.

Jemenben, ahol Ali Abdullah Szaleh elnök az egyiptomi események hatására bejelentette, hogy nem indul a 2013-as választáson, több ezer diák tüntetett, ám az ő megmozdulásukat is szétverte a rendőrség.

Algériában legalább harmincezer rendőrt vezényeltek a fővárosba, ezzel megbénítva a tüntetéseket, s lekapcsolták a Facebookot is, ahonnan a kormányellenes szervezkedés indult.

Jemenben, ahol Ali Abdullah Szaleh elnök az egyiptomi események hatására bejelentette, hogy nem indul a 2013-as választáson, több ezer diák tüntetett, ám az ő megmozdulásukat is szétverte a rendőrség.-->