A terveikben nem szerepel az Ab működési alapelveinek megváltoztatása. Főleg olyan változások lesznek, amelyeket az Ab is indokoltnak és szükségesnek tart. Így az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata átkerül majd a testülettől az új közigazgatási bíróságokhoz – mondta el a Hírszerzőnek adott interjújában Szájer József.
A szövegező bizottság elnöke szerint kibővítik az előzetes normakontrollt, ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét. Szerinte ez azért is jó, mert egy előzőleg megvizsgált és alkotmányosnak talált törvénytervezettel kevesebb probléma merülhet fel az elfogadása és hatálybalépése után.
Ugyanakkor érdekeltséghez szeretnék kötni az eljárásokat, vagyis az utólagos normakontrollra csak konkrét jogsérelem esetén kerülhetne sor – mondta Szájer József. Azaz az érintett személyek és a bíróságok fordulhatnak majd a testülethez. A politikus szerint erre az állampolgár védelmében van szükség: eddig azt tapasztalták, hogy egy adott törvény elfogadása után túl sokáig volt bizonytalanságban a polgár, túl hosszú ideig várt arra, hogy az Alkotmánybíróság döntsön a jogszabály sorsáról. "Gondoljunk csak az indoklás nélküli elbocsátást lehetővé tevő törvényre: sokan arra vártak a perindítással, hogy az Ab határozzon" – mondta a képviselő.
A törvény parlamenti elfogadása előtt egy bizonyos, kibővített kezdeményezői kör - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a képviselők egy bizonyos százaléka - kérheti az Ab-t, hogy egy szabott határidő mellett vizsgálja meg a tervezetet. Ha a testület alkotmányosnak találja, akkor az Országgyűlés megtarthatja a végszavazást, ha alaptörvény-ellenesnek, akkor a parlament megteszi a szükséges javításokat. Ezek után a rendes bíróságok mellett csak az fordulhat az Ab-hoz, aki úgy érzi, hogy a törvény valamiért sérti az ő jogát és igazolni tudja érintettségét – részletezte a terveket Szájer.
Akkor lehet majd az Ab-hoz fordulni, ha az adott személy bizonyítani tudja, hogy érintett fél, valamiért egy törvény miatt sérültek a jogai. Ahogy eddig, ezentúl is a testülethez fordulhatnak a bíróságok, ha egy adott perben azt észlelik, hogy alkotmányellenes az alkalmazandó jogszabály. Szájer szerint ma bárki betérhet a testülethez az utcáról azzal, hogy ez vagy az a törvény úgy általában alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság pedig szabadon vizsgálhatja a törvény bármelyik részét, még hivatalból is eljárhat. Mint mondta, ezt a változtatást az Alkotmánybíróság szorgalmazta: képtelenek ugyanis kezelni a hozzájuk beérkező rengeteg indítványt, melyek lassítják az ügymenetet.
