A kormánytisztviselőket, a rendészeti szervek alkalmazottait, köztisztviselőket és egyes közalkalmazottakat 2010-es jogszabály-módosítások nyomán formális törvényi felhatalmazással alapvető jogaik „önkéntes” feladására kívánják kényszeríteni.
A közszolgák, elsőként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai – önkéntesen – hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy – ugyancsak önkéntesen – tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket.
A szabályozás nem csupán alkotmányellenesen korlátozza az állami alkalmazottak alapvető jogait, de olyan fenyegetéssel kizsarolt nyilatkozat alapján teszi ezt, amely a jog szerint érvénytelennek minősül. A személyes adatok kezeléséhez ugyanis az adatalanyok tájékozott, tudatos és önkéntes beleegyezése szükséges – írja az Eötvös Károly Intézet (Ekint).
Az Ekint szerint az intézkedés elrendelői szinte kérkednek azzal, hogy egy jó ügy (a korrupciós bűncselekmények felderítése) érdekében ismételten megsértik a kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak alapvető jogait. Eközben újfent figyelmen kívül hagyják, hogy jogállamban a büntetőhatalom csakis olyan szabályok szerint gyakorolható, amelyek fenntartják az egyensúlyt az egyéneket az állammal szemben védő garanciális rendelkezések és a hatékony bűnüldözéshez kapcsolódó társadalmi elvárások között – írja a szervezet.
Mint arról beszámoltunk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy akár titkosszolgálati módszerekkel is adatokat gyűjtsenek róluk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy tavalyi törvénymódosításra hivatkozik, amely köztisztviselők mellett a kormánytisztviselők titkosszolgálati megfigyelését is lehetővé teszi. És az is benne van: aki nem egyezik bele a saját megfigyelésébe, az elveszti a munkáját. A megfigyelésről előre nem, annak eredményéről azonban 3 napon belül értesítik a dolgozót. A törvény indoklása szerint az a cél, hogy kiderüljön: a köztisztviselő eleget tesz-e a hivatali kötelezettségeinek.
