Kumin Ferenc szerint bármiféle konszenzusos alkotmányozás a mostani politikai miliőben illúzió. Egy új alaptörvény – különösen, ha konszenzus kíséri - a kormánypártok hatalmas sikerét jelentené, amire rendszeresen hivatkozni lehetne a 2014-es választási kampányban. Az alkotmányozásból kimaradó MSZP és LMP azonban ezt a politikai versenyelőnyt nem akarja megadni a kormányoldalnak – mondta a Századvég Alapítvány szakértője az MR1 Kossuth Rádiónak.
A politológus szerint a két ellenzéki párt szempontjából ez most racionális döntésnek látszik, de előfordulhat, hogy hosszabb távon többet veszítenek, mint nyernek vele. Az MSZP és az LMP választói esetleg számon kérik majd a két párton, hogy hátat fordítottak az alkotmányozásnak, miközben, ha másképp döntenek, bizonyos prioritásokat – például ökológiai vagy szociális értékeket - bevihettek volna az új alaptörvénybe – mondta Kumin Ferenc. Az elemző szerint a kormánypártok most nyilván arra játszanak, hogy ezt ráolvassa az alkotmányozástól távol maradó pártok fejére.
Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint a mostani állapot a magyar történelemben egy nagyon ismert szituáció, az ország mindig alkotmányos konfliktusok közepén volt. Az derül ki, hogy a Fidesz történelemszemlélete és értékfelfogása mára érett be. A mindent átalakítani kívánó szándék abból fakad, hogy egészen mást gondolnak nemcsak a jelenről, hanem a múltról, illetve az ahhoz való viszonyunkról, az értékekről – mondta Csizmadia Ervin. A politológus hozzátette, úgy véli, a kilencvenes évek közepéhez hasonló helyzet, amikor mindenkinek tetsző alkotmányt lehetet volna elfogadni, soha többé nem tér vissza.
Nem fogjuk tartani a gyertyát az eddigi alkotmány felszámolásához
"Mi azért nem vagyunk ott az alkotmányozásban, mert nem fogjuk tartani a gyertyát ahhoz, hogy felszámolják Magyarországon az eddigi alkotmányos kereteket, amelyek sokkal jobbak voltak, mint amit most készül elfogadni a Fidesz" – így indokolta az alkotmányozástól való parlamenti távolmaradásukat Karácsony Gergely, a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakcióvezető-helyettese a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerda este. A politikus kifejtette: szerintük az állampolgárok részvételét, a széles körű társadalmi vitát nem tették lehetővé a kormánypártok. Azt is állítja: egy megerősítő népszavazáson "biztosan megbukna" a kormánypártok alaptörvénye.
"Legális, de nem legitim"
Az alkotmányozástól való távolmaradással azt teszi egyértelművé a párt, hogy a folyamat bár legális, de nem legitim abban az értelemben, ahogy Orbán Viktor mondta Gyurcsány Ferencre 2006 után, hogy legális, de nem legitim kormányfő – reagált Karácsony Gergely a Közbeszéd felvetésére, miszerint nem lehet-e, hogy saját magával tesz rosszat a párt, amikor nem vesz részt az alkotmányozás parlamenti folyamatában? Hiszen így a kormánypártok az LMP-re is mutogatnak, mondván, álszent játék a távolmaradásuk – vetette fel a Közbeszéd.
A Fidesz egyébként nem kért felhatalmazást arra a választóitól, hogy alkotmányozni szeretne; másrészt kormányzásuk alatt egyértelműen szembefordultak a korábbi alkotmányos normákkal, az alkotmány szellemiségével – módosították az alaptörvényt, ha úgy jött ki a lépés. Harmadsorban pedig nem tették lehetővé, hogy széles körű társadalmi párbeszéd folyjék az új alkotmányról, beleértve annak elfogadását is – sorolta kifogásaikat az LMP-s politikus.
“Ódzkodnak attól, hogy népszavazás erősítse meg az új alaptörvényt, pedig működő demokráciákban új alkotmányt majdnem mindenhol ilyen módon erősítenek meg; csak ez az alkotmánykoncepció biztosan megbukna egy ilyen megmérettetésen” - tette hozzá Karácsony Gergely.
Nehéz volt dönteni a távolmaradásról
Az ellenzéki képviselő kijelentette: szívesen részt vettek volna az alkotmányozás vitájában, és nagyon nehéz volt meghozniuk a döntést a kivonulásról. Mégis úgy érzi, az egyetlen helyes hozzáállás volt ez a vitához, tehát hogy "ebben szimbolikusan nem tudnak részt venni". “Elmondom itt a véleményemet, számos más fórumon is elmondjuk. Tehát nem arról van szó, hogy kizárjuk magunkat a vitából, csak a parlamentben, a magyar alkotmányosság szimbolikus helyszínén nem tudunk ebben a folyamatban részt venni, azért, mert azt nem tudjuk elfogadni” - szögezte le Karácsony Gergely.
A politikus kifejtette: a kormányoldal alkotmánykoncepciója teljes mértékben igazolta az LMP korábbi megállapítását, miszerint az új alkotmány elfogadása kapcsán a korábbi normák “felszántásáról” van szó.
Számos területen visszalépést lát az LMP
Mi az, amit leginkább kifogásolnak a kormányoldal alkotmánykoncepciójában? - vetette fel a Közbeszéd.
“Nagyon hosszan tudnám sorolni” - válaszolt Karácsony Gergely, kiemelve, hogy az új alaptörvény meghagyja az Alkotmánybíróság csorbított jogköreit, sőt azokat tovább csorbítja; sokkal nehezebb lesz például az AB-hez fordulni. Megnehezíti a koncepció a népszavazásokat, eltörli a helyi népszavazásokat, eltörli az egészséges környezethez és a szociális biztonsághoz való jogot – sorolta az ellenzéki politikus.“Például a Bokros-csomag idején az Alkotmánybíróság a szociális biztonságra való jog alapján számos intézkedést megsemmisített. Akik azt gondolják, hogy az alkotmány olyasmi, ami nem érinti az ő hétköznapjaikat, azok most meg fogják tapasztalni. Például a szociális biztonsághoz való jog kikerül az alkotmányból, és nincs egy Alkotmánybíróság, ami egy olyan megszorító csomagot, mint a Bokros-csomag, megakadályozhatna” - hangzott az érvelés.
Megszólalt a Legfelsőbb Bíróság elnöke is
A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerint nem elég hangsúlyos az igazságszolgáltatási hatalmi ág szerepe és funkciója a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában.
Baka András csütörtökön a parlamentben, az alkotmányjavaslatok általános vitájában azt mondta: az a megfogalmazás, amely szerint "a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el", nem igazán fejezi ki "a dolog lényegét", azt, hogy bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek - például közjegyzők, választottbíróságok "vagy akár a falu bölcse" -, az igazságszolgáltatás mint az állam rendjét és stabilitását állami tevékenység kizárólag a bíróság feladata.
Az LB elnöke szólt arról is, nem tartja megalapozottnak azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az Országgyűlés a bírósági igazgatást valamiféle miniszteriális igazgatássá kívánná átszervezni.
