Megosztottan vélekednek a válaszadók arról, hogy milyen eredmény várható: 52 százalék szerint demokratikus viszonyokat hoz a változás, míg 47 százalék szerint nem lesz kecsegtető a kimenet, minden marad úgy, ahogy volt, vagy még a korábbinál is rosszabbra fordul.
Regionálisan a latin-amerikai országok (81 százalék) értenek a leginkább egyet azzal, hogy a közép-keleti és afrikai felkelések következményeiként keletkező változások jelentős javulást hoznak az ott lakók mindennapi életébe. Ezzel az állítással a legintenzívebben egyetértő országok: India (88 százalék), Törökország (87 százalék), Mexikó (85 százalék), Olaszország (84 százalék), Brazília (80 százalék), Argentína (78 százalék) és Svédország (78 százalék). Kevésbé bíznak pozitív változásban Oroszország (55 százalék), Németország (55 százalék), Szaúd-Arábia (61 százalék), Lengyelország (61 százalék), Nagy-Britannia (61 százalék), Magyarország (63 százalék) és Ausztrália (65 százalék) polgárai.
Nem meglepő, hogy megosztott a világ válaszadóinak vélekedése a végkimenetet illetően, vagyis, hogy vajon eredményes lesz-e a népfelkelés és sikerül-e leváltania a kormányt, s vele a vezetőket. 52 százalék gondolja, hogy demokratikus alapokon nyugvó irányítás kerül a korábbi helyére, akik mellett a polgárok szabadon érvényesíthetik az akaratukat, valódi beleszólással a saját sorsuk alakulásába, szemben azzal 47 százaléknyi válaszadóval, akik szerint a jelenlegi kormányt, s vezetőit hasonlóan rosszak, vagy a korábbiaknál is rosszabbak követik.
Dél-Korea (75 százalék), India (74 százalék), Indonézia (66 százalék) és Brazília (65 százalék) válaszadói vélik leginkább úgy, hogy a feltételezett új kormány demokratikus lesz. Latin-Amerika (61 százalék) az a régió, amelyik leginkább osztja ezt az álláspontot. Oroszország (29 százalék), Szaúd-Arábia (37 százalék), Belgium (38 százalék), Nagy-Britannia (41 százalék), USA (42 százalék) és Lengyelország (42 százalék) polgárai gondolják legkevésbé, hogy a változás jobb, demokratikusabb viszonyokat hoz, úgy vélik, hasonló vagy rosszabb kormány kerül a bársonyszékbe. Európa (46 százalék) számít a legpesszimistábbnak ezen a téren.
