Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a katasztrófavédelmi törvény javaslata, Bakondi György legalábbis arról tájékoztatta a sajtót fél évvel a vörösiszap-katasztrófa után, hogy lezárult a tervezet társadalmi vitája. A kormányzati elképzelések szerint a veszélyes anyaggal foglalkozó vállalatok a bevételük 0,1 százalékát fizetnék be egy katasztrófavédelmi alapba, egységes iparbiztonsági hálózatot hoznának létre, s új alapokra helyeznék a veszélyhelyzetek kezelésénél az állami feladatokat. Az állam nagyobb szerepet kapna a veszélyes anyagokat termelő cégek irányításában is.
Ez történik október óta a Mal Zrt.-nél is. A cég, amelyet sokan felelőssé tettek a katasztrófáért, de azt a bíróság még nem mondta ki, egy héttel a tragédia után került állami felügyelet alá, s továbbra is bizonytalan, meddig marad ebben a helyzetben. Egy parlamenti határozat június végére tette a határidőt, ám Bakondi már arról beszélt, hogy a kétéves állami felügyelet sem kizárható. A Mal energiáinak jelentős részét a biztonsági intézkedésekre fordítja, ám a termelés sem áll le. Tény, komoly anyagi problémákkal is szembe kell nézniük – a cég kétmilliárd forinttal tartozik az áramszolgáltatónak. Igaz, vállalták, hogy a tartozást még áprilisban rendezik.
A károk helyreállítása mindeddig az ígéretek szerint halad: egy korábbi kormányhatározat arról rendelkezett, hogy június 30-ig be kell fejezni a kártalanítást. Az időjárás miatt azonban csak nemrég lehetett elkezdeni az építkezéseket, Kolontáron jelenleg 21, Devecseren 87 ház épül. Utóbbi településen Bakondi tájékoztatása szerint a lakhatatlanná vált házak 40 százalékát már elbontották. A mezőgazdasági külterületek és a Torna-patak mentesítése még tart, eddig mintegy száz hektáron fejeződött be a vörösiszap összegyűjtése.
Az újjáépítés tehát lassan, de biztosan halad, s a tavalyi borsodi árvízkatasztrófa után jó az esély arra, hogy megközelítőleg sikerül tartani a határidőket. Akkor több száz ház helyére kellett újat építeni, s a feszes határidők ellenére csupán két hetet csúsztak az építők. Többen is vannak azonban, akik nem hagyták el a házukat vagy máshol élnek, de kisebb munkák miatt rendszeresen visszajárnak, s nem tartják megfelelőnek a kárpótlás mértékét. Köztük nagyobb riadalmat okozott, amikor néhány napja a bontást végző cég eldózerolt egy utat és lekapcsolta az áramot – sokak szerint így próbálnak nyomást gyakorolni az ott maradókra, bár ezt cáfolják az érintettek.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő összegről szólóknak, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének a megkötése folyamatban van. Sokak szerint azonban a kártérítés feltételei nem megfelelők. Szintén vita tárgya a mezőgazdasággal foglalkozók kárpótlása. Ugyan a város belső részeiről már eltisztították a vörösiszapot, a külterületeken még nem mindenütt, s nem lehet biztosan tudni, mennyi időbe telik, amíg a földek újra termelésre foghatók lesznek. Ígéret ugyan van arra, hogy a várostól távolabbi földeket megkaphatják a károsultak, de ezzel sokan elégedetlenek. Egyrészt azért, mert az ottani föld gyengébb minőségű, mint amilyen a termelésbe korábban bevont volt, másrészt pedig azért, mert néhány parcella akár 10-15 kilométerre is lehet a várostól, vagyis traktorral gyakorlatilag megközelíthetetlen.
Már nem folyhat a vörösiszap
A Mal a korábbinál jóval biztonságosabban termel, a múlt hét óta már nem bocsátanak ki melléktermékként folyékony vörösiszapot. A száraz technológiát február vége óta fokozatosan vezetik be; ez a vörösiszap kezelésének új módszere, amellyel a képződő iszap víztartalmát az eddigi 80-ról 30 százalékra csökkentik. A nagynyomású szűréssel kapott anyag állagát tekintve földszerű, elfolyni nem tudó, nedves tapintású szilárd anyag – adta hírül a Belügyminisztérium.
A technológiafejlesztés eredményeként nem bocsátanak ki folyékony anyagot a tárózóba, vagyis ott nincs szabad fázisban folyadék, ami kiömölhetne. A Mal Zrt.-hez február közepén érkezett meg az első nyomószűrő, amelyet a hónap végén már üzembe is helyeztek. Ezek állítják elő a szilárd anyagként viselkedő, csökkentett lúgtartalmú vörösiszapot. További két nyomószűrőt még áprilisban üzembe helyeznek.
Köszönjük, nem kérjük!
A magyar hatóságok kézben tartják az ügyet, nincs szükség további segítségre – ezzel az indokkal utasították el annak a francia kutatócsoportnak a fogadását, amelynek tagjai tavaly októberben már dolgoztak a térségben, és februárban érkeztek volna vissza újabb fordulóra. Jacques Bureau a francia Ineris intézet tagjaként vett részt októberben a kutatásban. A Világgazdaság kérdésére elmondta: a baleset hosszú távú egészségügyi hatásairól nagyon nehéz nyilatkozni. Ha a későbbiekben valamilyen betegség kialakul a helyiek vagy az önkéntesek körében, az sem írható egyértelműen az iszap számlájára, hiszen nincs kontrollcsoport, és nem történt a balesetet közvetlenül megelőző napokban egészségügyi felmérés.
Az egészségügyi kockázatokkal kapcsolatban a városvezető úgy vélekedett: a szakértők szerint a legfontosabb a porzás megakadályozása, hiszen a vörösiszap után visszamaradt por belélegzése káros az egészségre. Ezért a kármentesítési munkálatok legnagyobb részét még a nyári kánikula előtt szeretnék befejezni. A por rendkívül finom, apró szemű, ezért terjedési mutatói túlmutatnak más porfélekéin. Ennek érdekében a devecseri fákat jövő héten lemossák – tette hozzá a polgármester. Csalódottak a nagyobb kárt elszenvedettek A csalódottság érzése uralkodik a helyieken, akikkel beszélgetve kiderül: sokan nem azt kapták a katasztrófa óta eltelt fél évben, amit vártak. Az egyik legtöbbet hangoztatott probléma a devecseriek közt az, hogy nem mérték fel pontosan, kinek milyen vagyona volt, így milyen kára keletkezett. Egy aszszony elmondta: 120 négyzetméteres házát és 1100 négyzetméteres telkét mosta el a kiömlő iszap tavaly októberben. Az állami kárenyhítés keretén belül ezért egy kisebb házat és kisebb telket kap majd – a mostani állás szerint június 30-án. A kárenyhítéskor nem veszik figyelembe azt sem, hogy régi telkén több melléképület állt. A garázsában s a csaknem száz baromfi tartására alkalmas tyúkóljában esett kár megtérítéséről pedig most szó sincs. Általában jellemző, hogy senki nem mond semmit – sóhajtott fel, majd hozzátette: a katasztrófa napjaiban még arról volt szó, hogy mindent rendbe hoznak, mindenkit kárpótolnak, most már csak kárenyhítésről beszélnek.
Azt is igazságtalannak tartják többen, hogy – elmondásuk szerint – az alacsonyabb értékű, düledező házakat felülértékelték, az értékesebb, több melléképülettel rendelkező házak ellenértékét pedig nem fedezi a károsultaknak épülő lakóparkban felajánlott ingatlan.
Toldi Tamás, Devecser polgármestere megérti, hogy az emberek csalódottak, és a látványos eredmények elmaradása működésbe hozta a ,,katasztrófák pszichológiáját”. Ez a világon mindenhol így van: első a segítségnyújtás, utána jön a melankólia, majd pedig elindul a veszekedés. „Ismerek itt olyat, aki boldog volt, amikor megtudta, milyen feltételekkel részesül a kárenyhítésből, később pedig azt bizonygatta, másokhoz képest milyen rosszul járt” – mondta el a polgármester.
Pedig a kormány szerinte jóval többet vállalt, mint ameny-nyit ilyen katasztrófahelyzetekben külföldön szokás. Olaszországban egy hasonló baleset után az állam mindössze egy sátortábor felépítését és fenntartását vállalta, a többit a károsultaknak a magánbiztosítóikkal vagy peres úton kellett elérniük. Itt az állam fizette nemcsak a veszélyes anyag eltávolítását, a talajcserét, a bontást, hanem az új, sümegi úti lakópark felépítését is – mondta el Toldi. Ezt a mentesítési feladatot a kormány a katasztrófavédelmi célelőirányzatból fizeti. -->
