Közélet

Finn-portugál háború a YouTube-on

Öndicsérő kisfilmekben civakodnak a finnek és a portugálok. A két ország vitája azt követően terelődött a YouTube videomegosztó portálra, hogy az euroszkeptikus Igazi Finnek tartják magukat ahhoz: nem járulnak hozzá a Lisszabonnak szánt 78 milliárd eurós mentőcsomaghoz.

Sajátos országimázs-kampánnyal hívta fel a figyelmet Portugália értékeire a Lisszabon melletti Cascais vezetése: egy hétvégi estorili közgazdászkonferenciára időzítve Portugalnomics címmel kimondottan a „portugálok megsegítését elutasító Finnország” számára készítettek kisfilmet.

Ebből megtudhatja az egyszerű észak-európai, mit is adtak a luzitánok a világnak és kimondottan nekik. Például az iránytűt, az ágyút, a tempurát vagy éppen a mobil feltöltőkártyát. A majdnem hétperces felsorolásban mellesleg azt is a finnek orra alá dörgölik, hogy Luxemburg lakosságának ötöde portugál, és nyelvük a világ ötödik legnagyobbja. És ha ez nem lenne elég, megjegyzik, hogy 1940-ben önkéntes felajánlások alapján segélyt küldtek a nélkülöző finneknek.

Kérdéses persze, ez mennyiben befolyásolja majd a finnek döntését arról, támogatják-e a portugál államcsőd elkerülésére hivatott EU-IMF-hitelcsomagot. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 26 milliárdos kölcsönével együtt 78 milliárd eurós mentőcsomag előtt álló egyik fő akadály ugyanis az, hogy az áprilisi választások után a helsinki parlamentbe kerülő euroszkeptikus párt, az Igazi Finnek határozottan elutasítják a segítségnyújtást.

A válasz nem késlekedett, sem a YouTube-on, sem az Igazi Finnek részéről. A videomegosztó portálon megjelent a „portugál valóságot” bemutató paródia. Ebben a hat évnyi kormányzása után most már csak ügyvezetőként regnáló miniszterelnök, José Sócrates hőstetteivel ismertetik meg az ország belső ügyeit kevéssé ismerő világot.

Egy vélhetően finn társaság ugyanakkor Finlandnomics címen azt is megmutatja a portugáloknak, nekik mit kellene tudniuk a finnekről. A másfél perces önmagasztalás végén nem mulasztják el megjegyezni azt sem: „Mi is gúnyolódhatnánk Portugália nehéz gazdasági helyzetén. De nem tesszük, mert lélekben veletek vagyunk.”

Ami pedig az Igazi Finneket illeti, a párt elnöke, Timo Soini a Wall Street Journal hasábjain védte meg álláspontját. Itt a mentőmechanizmust egyszerű pilótajátéknak nevezte, amelyből nem az érintettek, vagyis a görögök, az írek vagy a portugálok profitálnak, hanem nagy bankok. „Amíg nem amputáljuk azt a végtagot, amelyiket nem tudjuk megmenteni, az egész test ki van téve a mérgezésnek” – fogalmaz a politikus, aki szerint újra meg kellene teremteni a bukás lehetőségét az euróövezet országaibban. „Igen, a piacok megbüntetik azokat az országokat, amelyeket elbuknak, de gyorsan megbocsátanak” – érvel Soini. Mint írja: még nincs késő. A bankoknat szerinte komoly stressztesztnek kell alávetni, és azokat, amelyek nem teljesítik az elvárásokat, be kell zárni, ahelyett, hogy az adófizetők pénzéből tőkésítenék fel őket. Hozzáteszi: ugyanígy a szuverén államadósság esetében is meg kell újra teremteni a bukás lehetőségét.

Finnországnak május 16-ig kell döntést hoznia  a mentőcsomag ügyében. Az uniós pénzügyminisztereknek ugyanis aznap kezdődő tanácsülésükön kell majd erről szavazniuk. A menetrend szerint a május 16-17-i Ecofin-ülést követően a helsinki parlamentnek kell majd áldását adnia csomagra, legkésőbb május 25-ig, hogy júniusra már pénz is jusson a portugáloknak. Helsinki sincs könnyű helyzetben: amíg a portugáloknál már nincs kormány, náluk a választások óta még nem alakult meg.

Lisszabonban mindenesetre megtette tétjeit a június 5-i választások után várhatóan kormányra kerülő PSD. A nevében szociáldemokrata, valójában jobbközép párt vasárnap este ismertett választási programja még a bukott szocialista kormány által tervezett megszorító csomagjánál, de még az IMF által szabott feltételeknél is szigorúbb kiigazításokat irányoz elő a hitelcsomagért cserében. A Pedro Passos Coelho vezette párt többek között széleskörű privatizációt irányoz elő: a kiárusítandó családi ezüstbe bekerült az állami vízművek, a lisszaboni metrót és a portói tömegközlekedést működtető társaságá, sőt, ugyan csak az „IMF távozása után”, de a Caixa Geral do Depósitos bankcsoport részleges eladása is a tervek között van. További fontos elem, hogy a PSD csökkentené ugyan a tb-járulékot, de a kieső bevételeket a csökkentett áfakulccsal adózó termékek körének szűkítésével érnék el.
Kérdéses, ez mennyire nyeri majd el a portugálok tetszését, egy híve már mindenesetre akadt a programnak. Ez a PSD színeiben korábban tíz évig kormányfőként működő köztársasági elnök, Aníbal Cavaco Silva.

Portugália csőd Igaz Finnek Finnország hitel
Kapcsolódó cikkek