Csődtörvény: a kormány minősít
A kormány fő céljai a csődtörvény módosításában alapvetően támogathatók – mondta lapunknak az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai Hajnalka egyetért azzal, hogy amely cég gazdaságilag halott és a fizetésképtelensége már nem szüntethető meg, azt mielőbb vezessék ki a gazdaságból. Amely vállalatnál azonban reális esély van a fizetőképesség helyreállítására, ott mihamarabb történjen meg a működés továbbvitele. A szakértő ugyanakkor kifogásolja, hogy a tervezet szövegében számos nehezen konkretizálható kifejezés van. Szerinte ez a későbbiekben igen tág teret engedhet a jogszabály értelmezésének és akár a kormányzati szándéknak is.
A Rogán Antal-féle javaslat szerint a kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a vállalkozásokat, amelyek csőd- vagy felszámolási eljárás alatt állnak, és adósságrendezésükhöz, a hitelezőikkel történő megegyezésükhöz, reorganizációjukhoz nemzetgazdasági, gazdaságpolitikai, vagy kiemelt közérdek fűződik, hogy jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb legyen. A fideszes honatya indoklása szerint a felszámoló gyorsabban, hatékonyabban dolgozhat így, és jobban támogathatja az egyezséget a felszámolási eljárásban is. Az utóbbi azért kiemelt feladat, mert elősegíti a fizetőképesség visszanyerését, lehetővé teszi a reorganizációt, a munkahelymegtartást. Amikor a fizetésképtelenség már nem szüntethető meg, mert a cég olyan szinten vagyonhiányos vagy veszteséges, hogy a piacról történő minél gyorsabb kivezetése gazdaságpolitikai cél és közérdek, a javaslat elősegíti, hogy a felszámolás minél gyorsabban befejeződjön.
Csorbai Hajnalka szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű minősítés többféleképpen értelmezhető, konkrétabb definiálása a jogszabályban kívánatos lenne. A „nemzetbiztonsági szempont” érthetetlen módon tagozódik a „nemzetgazdasági szempont” alá. A nevesített kritériumokon felül megjelölt „egyéb stratégiai szempontok” gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy szabadon (jogszabályi kötöttség nélkül) állapítsanak meg további megközelítést. „A jogszabály céljainak megvalósulását egyértelműen csak az idő és a gyakorlat igazolhatja” – hangoztatta Csorbai.
A módosításban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet, amelynek működése például nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiabiztonsági, környezetvédelmi, közegészségügyi, közmű-szolgáltatási, kulturális, közlekedési, kutatás-fejlesztési, népegészségügyi szempontból vagy a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében országos jelentőségűnek vagy foglalkoztatáspolitikailag kiemelt vállalkozásnak tekinthető. Azokat is idesorolják, amelyek nemzetgazdaságilag jelentős projekteket valósítanak meg, vagy nagy összegű állami szerkezetátalakítási támogatásban részesültek.
A csődtörvény 2009. szeptemberi átfogó módosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – hangoztatta Csorbai. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a fizetésképtelenségért bizonyíthatóan felelős személyek cégvezetéstől három-öt évre történő eltiltása a gyakorlatban eredménytelen lett, hiszen másfél év alatt alig 300 személy eltiltását – a jelenlegi 1,5 millió cégjegyzésre jogosult vezető vagy tulajdonos közül – tették közzé. Közülük az eltiltás óta jó néhányan újabb és újabb céget alapítottak. Az akkori változásoktól azt is várták, hogy a hat hónapos fizetési haladék intézményével esélyt kaphassanak a megmentésre érdemes vállalkozások. A 2010-ben indult csődeljárások csak alig egyharmadánál sikerült a bajba jutott társaságok megmentése. „Az egyórás cégbejegyzés, a kihirdetett szankciók gyakorlati meg nem valósulása még mindig segíti a rosszhiszeműen vállalkozók további munkálkodását” – mondta Csorbai. Szerinte amíg a jogszabályok mindezt lehetővé teszik, akárhányszor változhat a csődtörvény, érdemi eredményekre nem számíthatunk.
Állami felszámolót jelölnek ki
A tervezet szerint a bíróságnak a céget nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítő kormányhatározat hatálybalépését követő nyolc napon belül végzést kell hoznia a korábbi felszámoló felmentéséről és az állami felszámoló kijelöléséről. A felszámolási eljárásban a követelések bejelentésének jogvesztő határideje 120, megvizsgálásuk határideje 40, a vitatható követelések bíróságnak történő megküldésének határideje 10 nap.A hitelezői gyűlést 60 napon belül kell összehívni.
Az egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. A felszámolási zárómérleg elkészítésének határideje 270 nap, amelyet 21 napon belül kell megküldeni a hitelezőknek.
A hitelezői gyűlést 60 napon belül kell összehívni.
Az egyezségi tárgyalást az adós kérelmének kézhezvételétől számított 45 napon belül kell megtartani. A felszámolási zárómérleg elkészítésének határideje 270 nap, amelyet 21 napon belül kell megküldeni a hitelezőknek.-->
