Robbanásközeli állapotban
Meg nem erősített hírek szerint felajánlotta lemondását a görög kormányfő. Egyre kétségesebb, átmegy-e a görög parlamenten az EU–IMF-hitelrészlet lehívásának feltételéül szabott újabb megszorító és privatizációs csomag. A tüntetések erősödnek, az EU pedig továbbra is döntésképtelen.
Felajánlotta lemondását Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök – értesült a NET görög állami televízió. A politikus ezáltal szabaddá tenné az utat egy nagykoalíció előtt, amely irányítaná az országot az előtte álló kritikus hónapokban. Papandreu állítólag már tárgyalt is minderről Antonisz Szamarasszal, az ellenzékben lévő konzervatívok vezetőjével.
A kormányfő esetleges távozásának oka valószínűleg az, hogy több mint kétséges, megszavazza-e a görög parlament június 30-án az újabb megszorításokat és komoly privatizációs programot tartalmazó törvénycsomagot. Erről még a múlt héten döntött a görög kormány, miután az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) világossá tette: ez a feltétele annak, hogy az ország megkapja a tavalyi 110 milliárd eurós hitelcsomag esedékes részletét, és így elkerülje a csődöt.
A törvénycsomag sorsa azért több mint kérdéses, mivel az ellenzék után a kormánypárt egyes tagjai is fellázadtak ellene. Kedden egy képviselőjük bejelentette, tiltakozásul kilép a frakcióból, egy másik pedig kilátásba helyezte, hogy nem szavazza meg az intézkedéseket. Ha a következő két hétben még néhányan követik a példájukat, az a csomag bukását jelentené. A kormányzó szocialistáknak ugyanis csupán minimális többségük van a parlamentben: a 300 helyből a keddi kilépés után már csak 155 az övék.
Az újabb megszorítások azt jelentenék, ismét jelentős mértékben romlik a lakosság életszínvonala. Legalább ekkora probléma, hogy elemzők szerint ezek az intézkedések megfojtják a gazdasági növekedést, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország kilábaljon a válságból. A görög kormány a megszorításokkal 28,4 milliárd eurót kíván megtakarítani 2015-ig – ezen belül 6,5 milliárdot hozhatnak az új takarékossági intézkedések –, a privatizációból pedig 50 milliárdos bevételt remél.
A problémát már vezető politikai szinteken is érzékelik az EU-ban: Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter például azt javasolta kollégáinak, a hitelezőket is vonják be a tehervállalásba. Ezt a megoldást azonban továbbra is ellenzi az EKB, az Európai Bizottság és Franciaország. A központi bank maximum olyan kompromisszumba menne bele, amely a hitelezők önkéntes tehervállalásán alapul.
A véleménykülönbségek nagyságát mutatja, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek kedd esti ülésén még a tervezett közös nyilatkozat szövegében sem sikerült megegyezni. Egyetértés csak abban van, hogy Görögországnak újabb, becslések szerint mintegy 100 milliárd eurós hitelre van szüksége a csőd elkerüléséhez.
A tárgyalások vasárnap, Luxemburgban folytatódnak, holnap pedig Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök egyeztet kettesben a lehetséges megoldásokról.
Leminősíthetik a francia bankokat
A Moody’s vizsgálja annak a lehetőségét, hogy leminősít három francia nagybankot. A BNP Paribas, a Société Générale és a Crédit Agricole azért juthat erre a sorsra, mert jelentős érdekeltségeik vannak az államcsőd szélére sodródott Görögországban. A francia pénzintézetek – az Európai Központi Bankhoz és a német bankokhoz hasonlóan – nagy mennyiségű görög államkötvénnyel rendelkeznek, emellett a helyi cégeket is hitelezték.
