A Szociális Konzultáció 2011 során – az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérően – a kérdőívek megszemélyesítettek, így feldolgozásukkor személyes adatok kezelése, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg. Politikai véleménynek minősül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is.
Az adatvédelmi törvény a politikai véleményre vonatkozó különleges adatok törvény által lehetővé tett kezeléséhez igen szigorú feltételeket támaszt: a magyar jogban legfeljebb időlegesen, egy másik alapjog gyakorlásához kötötten és szigorú garanciák mellett tart nyilván hatóság politikai véleménynek minősülő adatot. A választópolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül; e tevékenység adatkezelési szabályait pedig pontosan meghatározza a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény. A Szociális Konzultáció kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása miatt az e törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesül.
A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, lehetőséget ad egy úgynevezett „különbség-adatállomány” összeállítására is, vagyis személyhez kötötten annak nyilvántartására, hogy ki nem küldte vissza a kérdőívet. Egy ilyen adatállomány léte önmagában is törvénysértő lenne. Az adatok feldolgozásának lehetséges végletei a csupán statisztikai, személyes adatokat nem tartalmazó összegzés készítésétől a válaszadóra nézve részletes (pl. lakóhelye, életkora, vélelmezett pártállása, stb. szerinti) profil kialakításáig terjedhet, beleértve azt is, hogy a különleges adatokat akár más, további konzultáció eredményének értékeléséhez is felhasználhassák.
A konzultációs adatbázis kezelésének jogalapja az érintettek hozzájárulása lenne, amelynek egyik érvényességi feltétele a megfelelő tájékoztatás. A kérdőíven azonban az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg az adatvédelmi törvény előírásainak, a hozzájáruló nyilatkozat ezért érvénytelen – foglalt állást Jóri András.
A Szociális Konzultáció 2011 adatkezelésének számos eleme sérti az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát – szögezte le Jóri András. A biztos felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő és az adatfeldolgozó figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot; a visszaérkezett kérdőívek, tehát a Szociális Konzultáció 2011 keretében kezelt összes személyes adat ezt követően haladéktalanul megsemmisítendők. Ha a biztos felszólításában foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését.
