Nem csak nálunk, Európa más országaiban sincs konkrétan tisztázva a felelősség kérdése, bár különböző törvényi próbálkozásokkal mindenütt találkozhatunk – teszi hozzá a közösségi jogász.
Különösen a nem megfelelően biztosított WLAN-kapcsolat üzemeltetése "működik közre" abban a szerzői jogsértésben, melyet harmadik fél ezen a kapcsolaton keresztül követ el – emeli ki Torsten Braner. A WLAN-kapcsolatok üzemeltetőitől ezért elvárható, hogy hálózati kapcsolatukat megfelelő biztonsági intézkedésekkel (egyéni jelszavakkal) védjék a kívülálló harmadik fél által elkövetetett jogsértésektől. A német bíróság ezzel kapcsolatos döntése értelmében ez a kötelezettség már a csatlakozás üzembe helyezésétől kezdve fennáll.
Az e-kereskedelmi irányelv, melyet – Németországhoz hasonlóan – Ausztriában és Magyarországon is átvettek, nem hárít a szolgáltatókra – beleértve a vezeték nélküli hálózat üzemeltetőjét is – általános megfigyelési kötelezettséget. Egy nyílt WLAN felkínálója jogilag egyszerű hozzáférés-szolgáltatóként jellemezhető, akit felelősség csak akkor terhel, ha az internet-csatlakozásán keresztül harmadik fél által elkövetett jogsértésről tudomást szerez.
Ha már tudomást szerzett, akkor intézkednie kell, hogy a további jogsértéseket megakadályozza. Eddig azonban nem kellett abból kiindulni, hogy nyílt wifi-kapcsolaton keresztül ismeretlen harmadik fél jogsértést követne el. Ennek azért van jelentősége, mert a tudomás hiánya csak a kártérítési perektől védi a WLAN-üzemeltetőt, az abbahagyás iránti keresetektől - melyek a megelőző felszólításokkal együtt igen költségesek lehetnek - nem.
Az irányelvet átültető magyar jogszabály – az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény – is kimondja: a hozzáférés-szolgáltató – feltéve, hogy az információ továbbítását nem ő kezdeményezi, címzettjét nem ő választja meg, és tartalmát nem ő választja ki – az általa hozzáférhetővé tett információ tartalmáért nem felel. A szolgáltató mentesülése azonban "nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, (…) a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse".
A szakember rámutat: mindkét jogszabály egyértelművé teszi, hogy a hozzáférés-szolgáltató kártérítésre nem, csak a további jogsértés megakadályozására kötelezhető. Az ennek bírósági megállapításával kapcsolatos költségeket azonban – egy 2007-es törvénymódosítás óta – maga köteles viselni. Ez alapján tehát Magyarországon is könnyen születhet marasztaló ítélet egy olyan nyílt vezetéknélküli internetkapcsolat üzemeltetőjével szemben, akinek hálózatát szerzői jogot sértő tartalom letöltésére vették igénybe.
