Zöld jelzés a horvátoknak
Az Európai Bizottság pénteken megadta a hozzájárulását Horvátország felvételéhez. A magyar elnökség egyik fÕ célkitÛzése volt déli szomszédunk uniós csatlakozása, ehhez már csak a 27 tagország egyetértését kell megszerezni a hónap végéig.
Hetek óta nyílt titok volt Brüsszelben, hogy Horvátország sikerrel lezárhatja az uniós csatlakozási tárgyalásait. „Az Európai Bizottság zöld jelzést ad Horvátország EU-felvételéhez” – jelentette be pénteken José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó szerv elnöke. Déli szomszédunk 2013. július elsején lehet az Európai Unió tagja. Egy évvel ezelÕtt még Barroso sem hitt ebben, Zágráb azonban elvégezte a feladatait, ezért szerinte nyugodt szívvel lehet igent mondani az ország EU-felvételére.
„A Balkán többi országának is jelzés az, hogy Horvátország lezárhatja a tárgyalásokat” – emelte ki Barroso. A döntés azt is mutatja, hogy az unió bÕvítési folyamata mÛködik, és a tagságra pályázó más országokban is érdemes elvégezni az európai integrációhoz szükséges reformokat. FÕleg francia, holland és brit nyomásra a bizottság úgy döntött, hogy folyamatosan ellenÕrzik: Horvátország mekkora sikerrel ültette át a gyakorlatba vállalásait az igazságügy, a korrupció és a kisebbségi jogok területén. Legutóbb a halászati kérdéseket tartalmazó fejezetet sikerült lezárni: az EU több esetben is átmeneti idÕszakokat tesz lehetÕvé Horvátország számára, fÕleg a hagyományos halászati technológiák megÕrzése, illetve késÕbbi megszüntetése érdekében.
Az Európai Bizottság bejelentése nemcsak Zágrábnak, hanem a magyar soros elnökségnek is jó hír, hiszen az egyik legfontosabb céljának tekintette a csatlakozási tárgyalások lezárását június végéig. Mindehhez persze kemény diplomáciai háttércsaták kellettek. Orbán Viktor miniszterelnök két hete Brüszszelben még azt mondta: jól áll a horvát csatlakozás ügye, de még sok részletet kell tisztázni.
A döntÕ szót a tagállamok mondják majd ki, és némelyik nyugati hatalom a közvélemény bÕvítésellenes hangulatára hivatkozva sokáig lassította a tárgyalásokat. Az Európai Bizottság hivatalos javaslata azonban új helyzetet teremt, bár még ezután is felvetÕdhetnek új problémák, de ezek június végéig tisztázhatók. A magyar elnökség dolga lesz, hogy igyekezzen megszerezni mind a 27 uniós tagország egyetértését a közös állásponthoz, ha az egyes tagországokban kiegészítÕ kérdések merülnek fel.
Mostantól az lesz a nagy kérdés, hogy sikerül-e meggyÕzni a horvátokat: népszavazáson támogassák majd az uniós tagságot. Jadranka Kosor jobbközép kormánya pillanatnyilag igen nehéz helyzetben van, mert a gazdasági problémák és a növekvÕ szociális feszültségek mellett a horvát társadalom kapott egy ütést is a hágai Nemzetközi TörvényszéktÕl. A bíróság 24, illetve 19 év börtönre ítélte elsÕ fokon, tehát még nem jogerÕsen, a két nemzeti hÕsként tisztelt tábornokot, Ante Gotovinát, illetve Mladen Markacot. Az viszont elégedettséggel töltheti el a horvátokat, hogy az EU-ban kisebbségbe került az az álláspont, miszerint az lenne a legjobb, ha a horvát csatlakozást nagyon közel hoznák a szerb csatlakozáshoz, vagy egyszerre valósítanák meg a kettÕt. Szerbia ugyanis még csak abban reménykedik, hogy ez év végéig elnyeri az EU-s tagjelölti státust.
Pedáns Horvátok?
Horvátország 2005-ben kezdte meg a EU-s csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal együtt. Akkor még azzal kecsegtették Zágrábot, hogy már 2009-ben az EU tagja lehet. 2005 Õszén Ivo Sanader kénytelen volt engedni az EU-nak, és kötelezettséget vállalt arra, hogy együttmÛködik a hágai törvényszékkel, és továbbviszi a reformjait.
