Az amerikaiak leállították az űrsiklóprogramot, ami azt jelenti, hogy júliustól kizárólag az orosz űrkutatási hivatal rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel az állomásra szállíthatnák az űrhajósokat. Az európai fejlesztésű, személyzet nélküli ATV és a japán HTV szállítójárművek ugyanis felizzanak az atmoszférában, miután a rakományt leszállították az űrállomásra, így mostanra kizárólag az orosz Szojuz rendszert használhatják az európai űrhajósok. A Szojuz viszont nem alkalmas nagyméretű berendezések szállítására, mégis kénytelenek lesznek bevetni a július 8-a után, amikor az amerikai űrsiklók már nyugdíjukat töltik.
Moszkva számára ez nagy lehetőség, de amerikai oldalról sokan aggódnak az orosz űrjármű miatt. A több mint negyven éves Szojuz bármikor elromolhat, akkor pedig nem lesz űrhajó, ami asztronautákat szállítana – mondta az AP-nek John Glenn veterán űrhajós. A Szojuz 2003 óta utaztatja rendszeresen az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra és vissza, Szergek Krikaljov, a bajkonuri űrhajósképző vezetője pedig arra emlékeztet, hogy még egyszer sem hagyták cserben az állomás legénységét. Az orosz Űrkutatási Hivatal egyébként folyamatosan emelte a szállítás árát, jelenleg 58 millió dollárt fizet a NASA egy útért, ez az ár pedig 2014-től 63 millió dollárra emelkedik majd.
A NASA mindenesetre nem kifogásolja az árat, az amerikai űrkutatási hivatal szerint a szolgáltatás minőségéhez viszonyítva a tarifa nem túl magas. James Oberg, a NASA veterán tanácsadója úgy véli, nem kell az oroszoktól való túlzott függéstől tartani, hiszen az orosz űrhajósok éppúgy függenek az amerikai erőforrásoktól az Űrállomáson.
A Szojuzt alig módosították 1967-es bevezetése óta, igaz, a múlt évben tette meg első útját a teljes egészében digitális irányítású verzió, amely könnyebb és nagyobb rakományt szállíthat. Bár az űrhajósok két napig utaznak a szűk kapszulában, amíg elérik az Űrállomást, az asztronauták jó szívvel emlegetik a kis kabint, mert megbízhatónak tartják, és mert az indítás – furcsa mód – kevésbé megterhelő a számukra, mint egy űrsiklóban. Igaz, a landolás sokszor kemény, 2007-ben és 2008-ban szinte rakétaként csapódott be a Szojuz, nagyon magas G-terhelésnek kitéve az asztronautákat, de komolyabb sérülés nem történt.
