Nem menekülhetnek a felelősök?

Államadósság. Bár a büntetőjog alapvető szabálya, hogy visszamenőleges hatályú jogalkotás nem lehetséges, a Fidesz mégis megvizsgáltatná a parlament alkotmányügyi bizottságával: a jelenlegi jogszabályi környezet lehetőséget ad-e az államadósság növelése esetében a jo-gi felelősség megállapítására. Ugyanis a kormánypárt szerint a múltban elkövetett, de hosszú távú hatásokkal járó bűnről van szó. „Viselniük kell a következményeket azoknak az embereknek, akiknek a múltbeli döntései miatt jelentősen megnőtt Magyarország államadóssága” – jelentette ki Szijjártó Péter. A 2002–10 közötti államadósság növekedésének okait vizsgáló albizottság elnöke szerint bebizonyosodott, hogy az elmúlt nyolc év szocialista-szabad demokrata kormányai eladósították az országot elhibázott, rossz gazdaságpolitikai döntéseikkel, így az államadósság mértéke 2010-re a korábbi GDP-arányos 53 százalékról 80-ra emelkedett. A felelősök között név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket és az akkori pénzügyminisztereket. „Tíz adóforintból hetet elvisz az adósságtörlesztés, az adóbevételekből így nem a magyar gazdaság gyarapszik, hanem a külföld” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Tudni kell: a rendszerváltás óta mindössze hat olyan év volt, amikor Magyarország államadóssága a maastrichti szint,

vagyis a GDP 60 százaléka alá süllyedt volna. A rendszerváltáskor ez a GDP 73 százalékát tette ki, ez eleve igen magas szintet jelentett. 1989 végétől 1994 végéig emelkedő tendencia érvényesült: az adósság 90 százalékra növekedett. A privatizációs bevételek és a Bokros-csomag miatt 2001 végére 52 százalékra esett az adósság mértéke. Az államadósság 2007 végére visszanőtt 66 százalékra. A negyedik szakaszban, 2007 végétől 2010 végéig az adósságráta 80 százalékra emelkedett. A Fidesz szerint mindez szándékos költségvetési hibák és egyéni érdekek miatt történt, míg például a GKI Gazdaságkutató Zrt. inkább alapvetően a világgazdasági válság következményének tudja be.

„A Fidesz vádjaival szemben a valóság az, hogy nem a jobboldali kormányok csökkentették az államadósságot korábban sem, és nem csak a szocialista-liberális kormányok növelték” – magyarázta Szekeres Imre. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének a vezetője emlékeztetett: 1990–94 között a jobboldali kormány alatt nőtt az államadósság 90,7 százalékra. Szerinte a parlamenti albizottság jelentése alátámasztja, helyesen döntött az LMP és az MSZP, hogy nem vett részt a testület munkájában.

Az egyik fő bűnösnek kikiáltott Medgyessy Péter visszautasította, hogy kormányfősége idején kezdett elszabadulni az államadósság. A volt miniszterelnök elmondta: a 2002-ben 50 százalékkal megemelt közalkalmazotti bérekre, a 13. havi nyugdíjra volt pénz a költségvetésben. A gazdasági csomag „mindössze” 200 milliárdos kiadást jelentett, és a Fidesz is megszavazta. Medgyessy Péter szerint az államadósság Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ugrott meg. Utóbbi elismerte a felelősségét, de csak elődeivel közösen. Gyurcsány Ferenc úgy kalkulált: az Orbán-kormány intézkedései 570, a Medgyessy-kabinet kétszer száznapos programja 817, a Gyurcsány-kormány 2005–06-os lépései pedig 512 milliárd forintos kiadást okoztak. Vég Márton

Nincs jogalap?

„Az államadósság kérdésében a kormány nyilvánvalóan torzít, félretájékoztat és félrevezet” – írta Oszkó Péter a Világgazdaság Online üzleti blogján. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint a válságkezelő kabinet nemhogy nem hibáztatható bármilyen arányú államadósság-növekményért, hanem bárki másnál többet tett azért, hogy az ország adósságproblémái mielőbb megoldódjanak. Oszkó Péter elismeri ugyan, hogy a Medgyessy-kormány 100 napos programjai fokozták az államadósságot, de abban a Fidesznek is szerepe volt. „2006-ot követően pedig minden eszközzel akadályozták a konszolidációt és az adósságcsökkentést, ideértve példának okáért a szociális népszavazást” – fogalmazott. Oszkó Péter szerint az Orbán-kormánynak mára nemcsak jogi, de szakmai és erkölcsi alapja sem maradt a felelősségre vonásra.