Kormányváltás jöhet Zágrábban

Igen kicsi az esélye annak, hogy újabb négyéves kormányzati ciklusba kezdhet a 2003 óta hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a december 4-i parlamenti választás után. A friss közvélemény-kutatási adatok szerint a függetlenség kikiáltása óta eltelt 20 évből csak három esztendőt (2000 és 2003 között) ellenzékben töltött párt támogatottsága 20 százalékon áll, miközben a Szövetség a Változásért nevű balközép ellenzéki koalíció 37 százalékos népszerűségnek örvend.

A HDZ hatalomból való kiesését elsősorban a 2009 nyara óta folyamatosan felszínre kerülő korrupciós botrányok, illetve illegális pártfinanszírozási ügyek okozhatják, amelynek keretében már mintegy tucatnyi párttisztviselőt, köztük a volt kormányfő Ivo Sanadert vették őrizetbe. A miniszterelnökségről 2009 júniusában lemondó Sanader ellen három ügyben folyik eljárás. Azzal vádolják, hogy közpénzekből finanszírozta a HDZ tevékenységét, másrészt, hogy a kilencvenes évek közepén külügyminiszter-helyettesként félmillió euró kenőpénzt fogadott el az osztrák Hypo Banktól egy külügyminisztériumi kölcsönért cserébe. A harmadik ügyben pedig az a vád ellene, hogy kormányfőként tízmillió euró kenőpénzt kapott a Moltól azért, hogy a magyar társaság megkaphassa az irányítási jogot a horvát olajipari cég, az INA felett.

„A balközép koalíció népszerűsége részben azzal magyarázható, hogy a hosszú éveket a hatalomban eltöltő HDZ-vel szemben a korrupciós ügyek miatt egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség” – mondta el lapunknak Juhász József Balkán-szakértő. A történész kiemelte: a párttól való elfordulást, úgy tűnik, még az sem tudja megakadályozni, hogy Jadranka Kosor jelenlegi kormányfő mindent megtett az egyes párttagok kétes ügyeinek kivizsgálása érdekében.

A Mol-ügyről az ELTE docense elmondta: a kérdés kifejezetten előtérbe került a választási kampányban. Bizonyos olvasatban a HDZ abban a szerepben akar feltűnni, hogy megvédi a nemzeti vagyont a külföldi tőkével szemben. „Amennyiben a balközép koalíció jut kormányra, várhatóan kisebb lesz a felhajtás a Mol-ügy körül, ám a kérdés minden bizonnyal nem fog lekerülni a napirendről” – tette hozzá.

A szakértő szerint a korrupciós ügyek mellett a gazdaság helyzete is magyarázhatja a HDZ támogatottságának viszszaesését. „A választási kampányban nem folyik látványos ígérgetés, mert mindenki tisztában van a gazdaság állapotával. Mindamellett a pártok kerülik a gazdasági kérdéseket, így azt, hogy miként lehetne javítani az államháztartás helyzetét vagy elősegíteni a gazdasági növekedést” – mondta Juhász József.

A horvát gazdaság a globális pénzügyi válság következtében az utóbbi két évben recesszióba süllyedt, az idén is várhatóan csak alig egy százalékkal nő majd a GDP. A gazdaság siralmas helyzete miatt igen magas szintre, 18 százalékra ugrott a munkanélküliség aránya. A választáson győztes erőnek a gazdaság beindítása mellett jelentősen meg kell kurtítania az állami kiadásokat, hogy az idén a GDP 5,3 százalékára rúgó államháztartási hiány mértékét csökkenteni tudja az ország leminősítésének elkerülése érdekében.

„A mostani választás abból a szempontból kiemelten fontosnak tekinthető, hogy a most hatalomra kerülő politikai erő kormányzása alatt csatlakozik majd az ország az EU-hoz. A 2013 júliusára tervezett belépés után, a ciklus utolsó két évében a kormány így már lehetőséget kap az uniós támogatások felhasználására, a gazdaság helyzetének javítására” – emelte ki a szakértő.

A Mol csoport 1600 benzinkútjából 437 az INA-é, amely ezzel a horvát piac 50 százalékát ellenőrzi, és a nagykereskedelemben is uralja a piacot. A Mol öt finomítójából kettő működik Horvátországban, gázvezetéke és föld alatti gáztárolója viszont csak Magyarországon van. B. H. L.

A Mol csoport 1600 benzinkútjából 437 az INA-é, amely ezzel a horvát piac 50 százalékát ellenőrzi, és a nagykereskedelemben is uralja a piacot. A Mol öt finomítójából kettő működik Horvátországban, gázvezetéke és föld alatti gáztárolója viszont csak Magyarországon van. B. H. L. Vizsgálatok, eljárások 1. A horvát tőzsdefelügyelet áprilisban piaci manipuláció gyanúja miatt tett feljelentetést a Mol ellen. Az ügyben a horvát ügyészség nem indított eljárást, a tőzsdefelügyelet feljelentése ellen a Mol fellebbezett. A tőzsdefelügyelet várhatóan november közepén újra engedi az INA-papírok forgalmazását.

2. A horvát tőzsdefelügye-

let szeptember közepén ismét feljelentést tett a Mol néhány vezetője ellen bennfentes kereskedelem gyanújával. Ebben az ügyben sem indult eljárás.

3. Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ellen több ügyben is folyik eljárás, például azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euró kenőpénzért átadta a Molnak az INA feletti irányítási jogát. Az ügyben Magyarországon ismeretlen tettes ellen nyomoznak. Szollár: Kizárt, hogy bármit meg kellett volna olajozni A horvát nemzeti olajtársaság ügyében az a fő kérdés, hogyan kerülhetett az irányítási jog a Molhoz. Az ezt firtatók azonban hallgatnak arról, hogy az INA magánosításáról szóló 2002-es törvény előírja, a társaságban lévő állami hányadnak 25 százalékra kell csökkennie Horvátország uniós csatlakozásáig.

Arról sem esik szó, hogy 2008-ban a gazdasági válság hatására az INA csődközelbe került, és a problémahalmaz megoldását a horvát kormány nem kívánta a nyakába venni. A Mol 2008-ban hónapokig finanszírozta leányvállalata olajbeszerzéseit, gondoskodott arról, hogy a 16 ezer dolgozó 2008 végén fizetést kapjon, leállította a cég ellen indított felszámolási eljárásokat, újraszervezte a hiteleit és 200 millió euró anyavállalati kölcsönnel segítette ki.

Miután 2008 szeptemberében a Mol 47 százalékra emelte INA-ban lévő tulajdonhányadát, és megkötötte a horvát kormánynyal a neki vezetési jogokat biztosító menedzsmentszerződést, az előzőleg már megvalósított vagy tervezett befektetéseinek az ellenőrzésére kapott garanciát, jogi fedezetet. „Ez jól mutatja a korrupciós vád képtelenségét – hangsúlyozta lapunknak Szollár Domokos, a társaság szóvivője. – A Mol súlyos ráfordítással konszolidálta az INA-t, és így szerezte meg az irányítási jogot, ami ráadásul a horvát állam érdekeivel is azonos volt. Ez logikailag is kizárja, hogy bármit meg kellett volna olajozni” – tette hozzá.

A korrupciós vádak miatt perbe fogott Ivo Sanader nem is dönthetett egyedül: mintegy fél éven át folyt az egyeztetés a horvát kormány és a Mol között, több szinten. Eredményként a horvát állam komoly jogokat kapott a részvényesi megállapodásban: például amíg 25 százalékos részesedéssel bír az INA-ban, három tagot delegálhat a hattagú igazgatóságba és a kilenctagú felügyelőbizottságba. Utóbbi elnökét is Zágráb jelölheti ki, és semmilyen stratégiai döntés nem születhet a jóváhagyása nélkül.

Szollár Domokos szerint erős csúsztatásnak tűnik a friss cikksorozat is, amely egy 2009 őszén készült, hangfelvétel nélküli videóra alapozva állítja, hogy azon egy Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató és Ivo Sanader akkor már volt miniszterelnök közötti „titkos” találkozó, egészen pontosan Sanader megvesztegetése látható. „A titokról annyit, hogy a Mol elnök-vezérigazgatója az INA autójával, annak sofőrjével, Sanader pedig a neki kijáró rendőri kísérettel érkezett Zágráb egyik legelőkelőbb éttermébe, amelynek a bejáratán olvasható, hogy bent biztonsági kamerás felvételek készülnek” – reagált Szollár Domokos.

A szóvivő úgy véli, nem fenyegeti veszély a Mol horvátországi tevékenységét, de az ellene indított támadások megnehezítik a munkáját. Kiemelte: a Mol ellen nincs büntetőeljárás vagy nyomozás sem Horvátországban, sem hazánkban. A Mol és annak vezetői sem tanúként, sem gyanúsítottként nem érintettek egyik országban sem. B. H. L.-->