Bulgária, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam-, illetve kormányfői jeleztek annak a lehetőségét, hogy adott esetben a parlamentjükkel folytatott konzultációt követően reszt vesznek ebben a folyamatban – áll az Európai Tanács közleményében. Az EU szerződésének módosítása nélkül, kormányközi egyezmények keretében alakulna meg egyfajta fiskális unió az európai közösségen belül, jelentette be péntek reggel öt órakor, több mint nyolc órás tárgyalás után Brüsszelben Herman Von Rompuy, az Európai Tanács Elnöke.
Orbán Viktor nyilatkozatában kifejtette: az eurózóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, akik nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás kérdését, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. "Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Hozzátette: nem léphetünk be semmilyen „átgondolatlan rendszerbe”, Magyarországnak „nincs oka rohanni”. Ezzel arra utalt, hogy Magyarország meg kívánja várni, amíg kikristályosodik az új paktum végleges formája, és csak azután kíván dönteni a továbbiakról. Megismételte, hogy a magyar parlamentnek kell határoznia a csatlakozás kérdésében.
Megjegyezte: Örül, hogy az eurózóna tagállamai megállapodtak abban, hogyan kezelik az övezet válságát. De a csatlakozás a zónán kívüli EU-tagok számára szuverenitási kérdés - ismételte meg.
Jelentősen újra kell tervezni a magyar 2012-es költségvetést az eurózóna növekedési kilátásainak jelentős romlása miatt, mondta Orbán Viktor. Szerinte már holnap egyeztetni fog erről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel. Elismerte, hogy az eddigi növekedési tervek nem tarthatók. Az első félév nagyon nehéz lesz az eurózónában, tette hozzá.
Egy brüsszeli diplomáciai forrás a történtekkel kapcsolatban annyit mondott: a magyar álláspont az, hogy „előbb tisztázzuk a szituációt, azután kikérjük a parlament véleményét, és azután döntünk a továbbiakról”. Nicolas Sarkozy francia kormányfő viszont úgy fogalmazott, hogy Magyarország is a kívül maradók között van, és a 17+6+2+2 „rendszert” említette a sajtótájékoztatón Van Rompuy is – az a diplomaták nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy a két kimaradó Magyarország és Nagy-Britannia. Rompuy hozzátette: a szerződésmódosítás azért nem lehetséges, mert ehhez minden EU-tagállam hozzájárulására szükség lenne. Mivel ez nem történt meg, kénytelenek voltak más utat keresni.
Míg a fenti eszközök közép- és hosszútávon hozhatják meg hatásukat, a rövidtávú válságkezelésről a stabilizációs eszközök gondoskodnak. Az EFSF-t a november végi EU-csúcson felvázolt két elképzelés szerint minél hamarabb meg kell izmosítani, az állandó mentőalapnak (ESM) pedig már 2012 júliusában életbe kell lépni. Ez akkor lehetséges, ha a tőkét biztosító tagállamok jelentős része (a befizetett összeg 90 százalékát le kell fedniük) ratifikálta azt.
A paktum keretében megvizsgálják, hogy az ESM és az EFSF korábban összesen maximum 500 milliárd eurósra tervezett kerete valóban elegendő-e a válságkezelésre. Utóbbi eszköz 2013 közepéig életben marad – azaz egyszerre két mentőalap áll majd rendelkezésre a remények szerint az akut problémák kezelésére. Emellett a tagállamok tíz napon belül döntenek arról, hogy megtámogatják-e 200 milliárd euróval az IMF-et bilaterális kölcsönök keretében, hogy a Valutaalapnak legyen elég forrása a krízis kezelésére.
A nyilatkozat kimondja azt is, hogy a görögök esetében elhatározott részleges adósság-elengedés „egyszeri és kivételes” döntés volt, azaz többé nem kívánják áldozatvállalásra kérni a privát szektort.
