Ez tűnik ki egy idén márciusban tartott titkos háborús szimulációból, amelyet azért rendeztek meg, hogy felmérjék egy izraeli támadás kihatásait. A The New York Times tudósítása szerint a "háborús játék" nem egy amerikai katonai akció próbája volt, és a hadgyakorlat eredményei nem egyeznek meg egy tényleges konfliktus lehetséges következményeivel. Mindazonáltal a hadijáték növelte a félelmet a vezető amerikai döntéshozók körében annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok nem maradhat ki egy esetleges izraeli-iráni háborúból.
A szimuláció eredményei különösen James N. Mattis tábornoknak okoztak gondot, aki parancsnoka a Közel-Keleten, a Perzsa-öbölben és Délnyugat-Ázsiában állomásozó amerikai erőknek. Amikor ugyanis a hadgyakorlat véget ért idén márciusban, hivatalos közegek szerint Mattis tábornok azt mondta, hogy egy izraeli első csapásnak valószínűleg végzetes következményei lennének az egész régióban. A feltételezett forgatókönyv szerint Irán rakétákkal támad meg egy amerikai hadihajót a Perzsa-öbölben, a támadás során mintegy kétszáz amerikai haditengerész veszheti életét. Az amerikai válasz egy iráni atomlétesítmények elleni csapás lenne.
A lap által idézett amerikai illetékesek szerint Izrael egy éven belül megindíthatja a támadást Irán ellen és erről kevés vagy semmilyen előzetes információt nem ad az Egyesült Államoknak.
Izrael a Reuters információi szerint bunkerek megsemmisítésére alkalmas rakétákat és gépek levegőben történő üzemanyagtöltésére alkalmas repülőket kért az amerikai államtól Benjamin Netanyahu miniszterelnök március elejei washingtoni látogatása során. Egy iráni-izraeli háború a lehető legrosszabbkor jönne a novemberi újraválasztásában reménykedő Obamának, egyrészt a közel-keleti helyzet destabilizálódása, másrészt az ebből következő felszökő olajárak miatt. A szakértők szerint bár jelenleg Izrael rendelkezik egyedüliként atomfegyverrel a közel-keleten, hagyományos tűzereje nem feltétlenül lenne elég ahhoz, hogy jelentős kárt okozzon a szétszórt és erősen védett iráni fegyveres erőkben.
