A felmérés résztvevői továbbá komoly veszélyként értékelték az aszályokat, az árvizeket és a vegyi szennyezést. A polgárok 62 százaléka úgy érzi, e kérdésekkel kapcsolatban nem kap elegendő tájékoztatást, és 67 százalékuk szerint a vízügyi problémák enyhítésének leghatékonyabb módszere a közvélemény sokkal részletesebb tájékoztatása volna. A megkérdezettek továbbá a szennyezőkre kiszabott bírságok összegének növelését, a méltányosabb árképzési politikát, illetve a pénzügyi jellegű ösztönzőket (adómentességeket vagy adókedvezményeket) is támogatják. Összefoglalva tehát, az európai polgárok 73 százalék-a sürget erőteljesebb uniós fellépést a vízügyi problémák csökkentése érdekében.
A polgárokat mind a vízkészletek mennyisége, mind a vizek minősége aggodalommal tölti el. Az aszályok a mediterrán régió országaiban lakókat nyugtalanítják leginkább: Portugáliában 96 százalék, Spanyolországban 95 százalék, Olaszországban pedig 94 százalék volt azon megkérdezettek aránya, akik az aszályokat a súlyos problémák között említették. Az európaiak többségét (79 százalékát) az árvizek is komolyan aggasztják: Romániában a megkérdezettek 96 százaléka, Bulgáriában 94 százaléka, Lengyelországban pedig 94 százaléka szerint jelentenek súlyos problémát.
Jelentős az aránya azoknak, akik szerint a vizek minősége az elmúlt tíz évben javult vagy változatlan maradt (az előbbiek aránya 23 százalék, az utóbbiaké 25 százalék), míg 44 százalék szerint a vízminőség romlott. Az európaiak többsége (84 százaléka) szerint a vízkészleteket leginkább a vegyi szennyezés fenyegeti, ezt követi az éghajlatváltozás és a vízi ökoszisztémák változása (az előbbit a megkérdezettek 55 százaléka, az utóbbit 49 százaléka említette).
A felmérésben részt vevők 61 százalék-a úgy érzi, nem tesz eleget a vízkészletek megőrzéséért, azonban annak is hangot adtak, hogy az iparnak (65 százalék), a mezőgazdaságnak (51 százalék) és az energiatermelőknek (47 százalék) is ki kell venniük a részüket a tennivalókból.
Amikor azt kérdezték tőlük, hogyan képzelik el a vízzel kapcsolatos problémák megoldását, az európaiak 67 százaléka úgy nyilatkozott, hogy részletesebb tájékoztatást kellene nyújtani a vízfelhasználás környezeti következményeiről. A válaszadók szerint a vízügyi problémák csökkentésének leghatékonyabb módszere a közvélemény részletes tájékoztatása volna. Ugyanis annak ellenére, hogy a polgárok egyéni szinten tesznek kisebb gesztusokat a vízkészletek megőrzése és védelme érdekében (például korlátozzák vízfogyasztásukat vagy kevesebb rovarölőszert használnak), többségük (61 százalékuk) úgy érzi, e téren nem tesz eleget. A polgárok készek többet tenni a vízkészletek megőrzéséért, és ehhez több információval szeretnének rendelkezni.
