A Nemzeti Erőforrás Minisztérium múlt pénteken, vagyis egy nappal a végső határidő lejárta előtt azt közölte, a mintegy 196 ezer rokkantnyugdíjas közül mindössze 179 427-en adták be jelentkezésüket. A hiányzó, több mint 16 ezer főnek innentől már csak egy szombatja maradt a válaszra.
„Nem tudhatjuk, az utolsó napokban hányan jelentkeztek még a felülvizsgálatra, de a mi becsléseink szerint akár tízezernyi érintett csúszhatott le a határidőről” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Hegedűs Lajos. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke hozzátette, voltak olyanok, akik azért hagyták az utolsó pillanatra a jelentkezést, mert arra számítottak, így későbbi időpontra hívják majd be őket. „Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ezt nem a jelentkezés sorrendje dönti el” – tette hozzá.
Hegedűs ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az emberek félnek. „Nem az orvosi vizsgálatoktól, hiszen azok eddig is voltak. A kormányzati kommunikáció és a Széll Kálmán Terv is utalt rá, hogy a 200 ezer érintettből 150 ezret vissza akarnak vezetni a munka világába. A rokkantak azonban valószínűleg nyugodtabbak lennének, ha célszámok helyett valóban csak az egészségügyi alkalmasság számítana, már csak azért is, mert nem látják a munka világát” – mondta.
Az elnök szerint az is kérdéses, hogy mi lesz azokkal, akik a nyugdíjfolyósítónak küldték el a jelentkezésüket, hiszen onnan kapták a levelet. „A levélben ugyanakkor az szerepelt, hogy a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell címezni a választ, amelynek a címét a levél nem közölte. Sokan ezért automatikusan a küldő szervezetnek válaszoltak” – magyarázta.
Jogorvoslatként igazolási lehetőségük van a lemaradt rokkantaknak, vagyis aki bizonyítani tudja, hogy tartós akadályoztatása, például kórházi kezelése, vagy külföldi tartózkodása miatt nem tudott jelentkezni, az az akadály megszűnésétől számított hat hónapig ezt megteheti. Az elnök ugyanakkor elismerte, ilyen esetre még nem volt gyakorlat. Hegedűs szerint továbbá az ellátás megszüntetéséről minden esetben határozatot kellene hozni, az a MEOSZ jogértelmezése szerint nem lehet automatikus.
