Horthy védelmezői azzal érvelnek, hogy a kormányzó békét, stabilitást, folyamatos gazdasági növekedést teremtett a trianoni trauma és az 1919-es kommunista diktatúra után. Uralma jelentős részében Magyarország demokrácia volt, és biztos menedéke a zsidó közösségnek. Horthy többször is visszautasította a magyar zsidók deportálására irányuló náci követeléseket, és ez volt az egyik oka Magyarország német megszállásának 1944-ben.
Horthy mozgósította a fegyveres erőket a budapesti zsidók védelmében, akik közül sokan túlélték a háborút, követei pedig titkos kapcsolatban voltak a szövetségesekkel.
Bírálói szerint Horthy hadat üzent a szövetségeseknek, pedig ezt Hitler nem is kérte, és a keleti fronton katasztrofális hadjáratot indított, amelyben 200 ezer katona halt meg vagy esett fogságba. Mindemellett a négy zsidótörvénnyel megvetette az alapjait a magyarországi holokausztnak, zsidók tízezrei haltak meg munkaszolgálat közben, a magyar hadseregnek alávetve.
Az írás szerint a fő vád Horthy ellen az, hogy tétlenül nézte a holokauszt első szakaszát, 437 ezer vidéki zsidó deportálását, amely nem lett volna lehetséges a magyar állam "készséges segítsége" nélkül - áll a The Economist írásában.
A The Wall Street Journal internetes kiadásában tegnap két írásban is foglalkozott a Horthy-szoborállítás ügyével. Közölte az AP amerikai hírügynökség csókakői helyszíni beszámolóját, másfelől a témának saját cikket is szentelt, amelynek élén azt emelte ki, hogy a miniszterelnök helyeslően nyilatkozott a Horthy körüli vita folytatásáról.
A WSJ szerint az időnként előforduló szoborállításokat és utcanévadásokat néhányan úgy értelmezik, hogy Magyarországon növekvőben van a jobboldal befolyása a gazdasági nehézségek közepette. "Néhány megfigyelő szerint a Fidesz igyekszik kifogni a szelet a radikális pártok vitorlájából a szélsőjobboldali napirend felkarolásával" - írta a lap.
