Uniós „zöldvállalások” jöhetnek

„Legfőbb ideje felismerni, hogy a termelésünk és a fogyasztásunk jelenlegi módja nem folytatható a jövőben, és nem ismételhető meg az egész világon, így például a feltörekvő országokban. A fejlődés pályáját egy sokkal inkább zöld- és fenntartható pályára kell állítanunk, ennek érdekében egészen konkrét vállalásokra van szükség” – jelentette ki Janez Potočnik, a környezetvédelemért felelős uniós biztos a napokban egy újságírók számára Brüsszelben tartott zárt körű sajtóbeszélgetésen, amelyen a Világgazdaság is részt vett.

Az uniós biztos kézenfekvő példát is említett: „míg harminc éve egy konferencián azt hallottam, hogy a víz és a levegő ingyen elérhető, szabad jószág, ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez nem igaz. Az ivóvíz mennyisége nyilvánvalóan korlátozott, annak felhasználása tehát nem terjeszthető ki a végtelenségig. Ha a jelenlegi feltételek mellett folytatnánk a víz felhasználását, 2030-ra nagyjából 40 százalékos vízhiánnyal kellene szembenéznünk. Természetesen egy pontig ez növelhető, például lepárlás segítségével, de ez újabb környezeti problémákat is felvet.”

Potočnik elmondta: a huszonegyedik századot nem- csak a népesség gyors növekedése fogja jellemezni, hanem az is, hogy egyre nagyobb tömegek lépnek ki a szegénységből, köszönhetően például a kínai középosztály felemelkedésének. „Egyes becslések szerint a világ egészén több mint hárommilliárd ember emelkedik ki a szegénységből 2030-ra, ez pedig már itt van a nyakunkon. Emiatt sürgősen változtatnunk kell, és az eddigi barnának hívott gazdasági növekedést egy zöldnövekedésre kell váltani” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság öt területet nevezett meg legfontosabbként a Rio +20 konferenciára készített előterjesztésében. „Az élet pillérei” elnevezésű témák között van az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás, a földek és az egyes ökoszisztémák védelme, az óceánok védelme például a túlhalászás ellen, valamint az erőforrások, nyersanyagok és különösen a hulladék hatékony kezelése. Mindezek mellett természetesen fontos az élelmiszer-ellátás biztonsága is, ám – fejtette ki a biztos – ez lehetetlen a felsorolt öt cél megvalósulása nélkül.

A változásokhoz a biztos szerint elengedhetetlen a kormányok anyagi felelősségvállalása, de a gazdaság szerkezetének átalakításához mindez nem elegendő, meg kell változniuk a piaci szereplőknek is. A biztos ezenfelül megjegyezte: jelenleg vita folyik arról, hogy az ENSZ környezetvédelmi tevékenységét elegendő-e fejleszteni, vagy pedig szükség van-e egy teljesen új ENSZ szervezetre, mely ezen a területen ténykedne.

Potočnik kijelentette: az 1992-es riói konferencián sok új, korszakalkotó gondolat felmerült, az esemény nagy hatással volt a világra. Ma azonban – mondta el – új keretekre, világos célkitűzésekre van szükség, ezért a konferencián elegendő számú, és eléggé konkrét vállalásoknak kell születniük. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság delegációja nagy reményekkel megy Rióba – tette hozzá.

A Világgazdaság azon kérdésére, hogy nem tart-e az európai versenyképesség romlásától a zöldvállalások hatására, a biztos így felelt: „meg kell értenünk, hogy egyszerűen nem azt a világot éljük már, mint húsz évvel ezelőtt. A kérdés jelentős részben olyan erőforrások hatékony felhasználásáról szól, amelyet Európának a világ más tájairól kell beszereznie. A huszadik században a nyersanyagok kompozit indexe folyamatosan csökkent, kivéve a világháborúk és az olajválság időszakát. Manapság azt látjuk, hogy a nyersanyagok ára nő, és ez nem buboréknak, hanem hosszú távú trendnek tűnik. Egy Európában előállított átlagos termék árában ma már nem a munkaerő költsége, hanem a nyersanyag- és az energiaköltség dominál. Ezért míg korábban a munkavégzés hatékonyságára fókuszált az ipari fejlődés, ma már az energia- és anyagtakarékosság áll a középpontban. Ez a fajta takarékosság gazdasági hasznot hajt, éppen ezért ez az európai versenyképesség kulcsa ma és a jövőben egyaránt. Nagyon is gazdasági, üzleti kérdésről van tehát szó” – tette hozzá a biztos.

Ami a magyar álláspontot illeti, a Rio de Janeiróban megrendezendő konferencián ezt Áder János képviseli. A köztársasági elnök ezért ötpárti tanácskozásra hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit holnapra.

A témában kiadott közleményben foglaltak szerint Áder János államfő úgy véli: „a Rio+20 előkészületei világosan jelzik, a világ ma már érzékeli, hogy tenni kell valamit, de hogy pontosan mit és hogyan, abban ma még nagy a tanácstalanság.”

A bioetanol felhasználása ráadásul jelentős keresletet jelent, az USA kukoricatermésének 40 százalékát ipari célokra használják fel, és az EU is megtriplázza bioetanol-felhasználását 2020-ig. Mindez jelentősen növeli az élelmiszerárakat. Az Action­Aid ezért a konferencián azt fogja javasolni, hogy a világ országai szüntessék meg a bioetanol-gyártás pénzügyi ösztönzőit, így egyebek mellett az adókedvezményeket, illetve a beruházások egyéb állami támogatását.

Mindeddig a kormányok nem kötelezték el magukat nyíltan erre, ugyanakkor tény, hogy a nyugati társadalmak egyre növekvő ellenérzésekkel kezelik a bioetanol-gyártást.

A bioetanol felhasználása ráadásul jelentős keresletet jelent, az USA kukoricatermésének 40 százalékát ipari célokra használják fel, és az EU is megtriplázza bioetanol-felhasználását 2020-ig. Mindez jelentősen növeli az élelmiszerárakat. Az Action­Aid ezért a konferencián azt fogja javasolni, hogy a világ országai szüntessék meg a bioetanol-gyártás pénzügyi ösztönzőit, így egyebek mellett az adókedvezményeket, illetve a beruházások egyéb állami támogatását.

Mindeddig a kormányok nem kötelezték el magukat nyíltan erre, ugyanakkor tény, hogy a nyugati társadalmak egyre növekvő ellenérzésekkel kezelik a bioetanol-gyártást.-->