Matolcsy lesz a legnagyobb nyomás alatt

A PHa-index a várható jogszabályok társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása, a politikai kommunikációs lehetősége és a politikai szereplőkkel való lehetséges konfliktus alapján mutatja be, hogy milyen politikai hatása lesz egyes törvényeknek és jogszabálytervezetnek, amely a döntéshozók asztalára, és ezzel szinte párhuzamosan a közvélemény elé kerülnek a következő negyedévben.

A harmadik negyedévben a kormány második féléves törvényalkotási programja, munkaterve, valamint az Országgyűlés előtt lévő előterjesztések alapján az elemzésünkben 72 jogalkotási kezdeményezést vizsgáltunk. Ennek alapján az előttünk álló három hónapban a következő öt ügy lesz a leginkább a közvélemény figyelmének fókuszában (zárójelben a PHa-index):

Új adószabályok, és a Munkavédelmi Akciótervben meghirdetett változások (4): a mostani információk szerint két alkalommal is hozzányúl a kormány ebben az évben az adószabályokhoz. Első körben a jelentős járulékkedvezményeket ígérő, és kedvezményes adózási feltételeket ígérő szabályok kerülnek benyújtásra. Ugyanakkor ősz elején biztosan sor kerül a lényegében „szokásos” éves adószabály változtatásra, amelynek egyik fontos eleme az SZJA rendszerében az átlagnál magasabb keresetűek ún. „félszuperbruttójának” kivezetése.

A költségvetés (3,6) hagyományosan az ősz egyik forró témája. Ugyanakkor a nemzetközi szervezeteknek és a pénzpiacoknak való megfelelési kényszerében a kormány a jövő évi költségvetés alapjait (ún. sarokszámait) már a nyáron elfogadtatta az Országgyűléssel. Ugyanakkor konfliktusok még mindig adódhatnak a költségvetés körül, mivel őszre maradt az egyes minisztériumokon belüli programokra jutó források meghatározása. Ugyanakkor, akár a tavalyi évből kiindulva, sem zárhatjuk ki, hogy az utolsó pillanatokban a kormány kénytelen lesz akár az EU-IMF tárgyalások miatt alapvetően hozzányúlni a költségvetés tervezetéhez.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (3,4) szóló törvény már az előző negyedévben is szerepelt a kormány munkatervében. Végül július elején került az Országgyűlés elé. Az utóbbi hónapok kormánypárti politikusokhoz köthető földhaszonbérleti szerződésekhez köthető botrányai miatt kényes politikai kérdéssé vált az ügy napirendre tűzése. A törvényjavaslat vitája nemcsak a szakmai (kisbirtok szerkezet kontra nagybirtokrendszer), hanem az ideológiai vitákat (Európai Unió és a földmoratórium kérdése) is felhozhatja.

A Büntető törvénykönyv elfogadása után a következő negyedévben a törvényhozók elé kerülhet az új Polgári Törvénykönyv (3,35). Ennek kapcsán nem számítunk olyan éles vitákra, mint amit a BTK kiváltott, de a magyar jogrendszer, a gazdasági élet és a társadalom szempontjából meghatározó jogszabályról van szó.

Az útdíj (3,2) bevezetése a jövő évi költségvetés szempontjából sarkalatos kérdés. A jelentős költségvetési bevételt hozó intézkedés kivitelezési, időbeliségi és gazdasági szempontból is megosztotta a közvéleményt. Feltehetőleg a kormány minden kényes részletet igyekszik majd kihagyni a törvényből, és a saját rendeletalkotási hatáskörébe vonni, ennek ellenére az ügy napirendre kerülése miatt konfliktusokat várunk ettől a jogszabálytól.

Három tárca számára most is kemény időszak lesz, mivel a nemzetgazdasági miniszter 19 feladattal a toplista élén áll (PHa-index átlag 1,87), a második a nemzeti fejlesztési miniszter 16 jogalkotási feladattal (PHa-index átlag 1,72), és az előző negyedévhez hasonlóan dobogós a közigazgatási és igazságügyi miniszter 14 feladattal (PHa-index átlag 1,68).