Éppen ezért az engedélyes vállalkozások képviselői a jogszabályok betartatásától, az illegális telepek felszámolásától és a fémhulladékkal törvénytelenül kereskedőkkel szembeni hatékony eljárástól várják az eredményeket az újabb értelmetlen szigorítások helyett.
„Az államosítás helyett a rendőrség nyomozati jogkörét a NAV-nak kellene átadni, mivel utóbbi szervnél áll rendelkezésre az eredményes nyomozáshoz szükséges valamennyi adat a fémkereskedők számítógépes kötelező napi jelentéseiből” – hangsúlyozta Sárosi Eszter, a HOE ügyvezető igazgatója. Valóban egyeztetések kezdődtek a kormány, a MÁV, a BKV és a rendőrség között arról, hogy milyen intézkedésekkel lehetne hatékonyabban fellépni a fémekkel történő visszaélésekkel szemben – erősítette meg Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője.
A fémkereskedelemmel összefüggésben korábban többször felszólalt, az állami szerepvállalás erősítését szorgalmazó honatya kérdésünkre hangsúlyozta: a cél a lopások megelőzése, ugyanakkor egyelőre korai elébe menni, hogy ezt államosítással vagy más eszközökkel kívánja a kormányzat elérni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) folyamatosan vizsgálja a fémtörvénnyel összefüggő kérdéseket és anomáliákat, s több átfogó módosítási javaslat is kidolgozás alatt áll ezzel kapcsolatban, ám az előterjesztések kidolgozása még előkészületi, vizsgálati fázisban van – tették hozzá az NGM kommunikációs titkárságán.
Csakhogy a kérdés nem csupán a bűnmegelőzésről szól, hanem egy több száz milliárd forintos piac esetleges állami kontroll alá vételéről is. Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének (MFSZE) elnöke elmondta: a fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező mintegy 700 hazai vállalkozás évente körülbelül 3 millió tonna – nagyrészt ipari és bontási eredetű – fémhulladékot gyűjt be és készít elő hasznosításra teljesen legálisan, éves forgalmuk pedig együttesen több mint 300 milliárd forint, mely után jelentős adóbevétele keletkezik az államnak. A lopásokból származó fém pedig nem kerülhet be a legálisan működő telepekre, mivel minden fémhulladékot leadó magánszemély adatait rögzítik, és a legtöbb hely be is van kamerázva éppen az ügyletek jobb nyomon követhetősége és ellenőrizhetősége érdekében.
Persze vannak lopások, de az ezekből származó fém illegális csatornákon keresztül kerül ki az országból, a visszaélések megelőzését pedig az segítheti, hogy ma már olyan egyedi azonosítóval lehet ellátni minden értékesebb fémtárgyat vagy -kábelt, amelyik a szigetelés leégetése esetén is lehetővé teszi a fém eredetének megállapítását – fejtette ki a MFOE elnöke.
A HOE, a Fémszövetség és a MFSZE az NGM-mel közösen még tavasszal kidolgozott egy javaslatot a szabályozás módosítására, s az első olvasatban a kormány által is megtárgyalt tervezet jó alapot adhatna a visszaélések megelőzéséhez – véli Vitányi Márton.
Kábelt és szobrot csak külön engedéllyel?
A Fémszövetség szakértője szerint javaslataik közé tartozik, hogy kábelhulladékot vagy műalkotás jellegű tárgyakat magánszemélyek kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyedi engedélyével adhassanak le a fémhulladék-kezelő telepeken, emellett a magánszemélyek legfeljebb három köbméter fémhulladékot tárolhassanak a jövőben otthonukban. emellett a javaslatban szerepelt az is, hogy a jogalkotó terjessze ki a ellenőrzési jogkörét a fémekkel kapcsolatos ügyekben. Ezzel szemben a lakossági fémhulladékok leadása esetén másfél éve bevezetett, teljesen értelmetlen, ám a mindennapi munkát folyamatosan hátráltató hatnapos tárolási kötelezettséget célszerű lenne megszüntetni – fogalmazott a Fémszövetség szakértője.
emellett a javaslatban szerepelt az is, hogy a jogalkotó terjessze ki a NAV ellenőrzési jogkörét a fémekkel kapcsolatos ügyekben. Ezzel szemben a lakossági fémhulladékok leadása esetén másfél éve bevezetett, teljesen értelmetlen, ám a mindennapi munkát folyamatosan hátráltató hatnapos tárolási kötelezettséget célszerű lenne megszüntetni – fogalmazott a Fémszövetség szakértője. -->
