A megváltozott jogszabályok miatt tavaly csaknem az ötödével, 270 milliárd forinttal kevesebb jövedelemadót kellett befizetniük a magánszemélyeknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után, mint 2010-ben. Ennek eredményeképp a civil szervezeteknek, és az egyházaknak potenciálisan felajánlható egy százaléknyi rész is csökkent a két kategória esetében hozzávetőleg 5,5 milliárd forinttal. Összesen 3,5 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jutottak így a civilek, az egyházak, illetve a kiemelt költségvetési előirányzat, ebből a civilek vesztesége 2 milliárdot tett ki.
„Minden eddigi közül ez volt a legmarkánsabb év, amikor sok nagymúltú szervezet is jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a jövedelemadó egy százalékából származó bevételeiben” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Miha Tamás. A civil szervezetek kommunikációjával foglalkozó Human Dialog Kft. ügyvezetője lapunknak kifejtette: „a csökkenés fő oka az, hogy a megváltozott adójogszabályok értelmében az államhoz befolyó személyi jövedelemadó, és így annak egy százaléka is kevesebb, mint korábban. Az adójogszabályok változása miatt ez ugyan már az elmúlt két évben is kevesebb volt, a mostani drasztikus visszaesés mögött úgy tűnik a kampányok hiánya, vagy nem megfelelő kidolgozottsága áll” – tette hozzá Miha, aki példát is említ: a nagypresztízsű Együtt a Dagatanos Gyermekekért Alapítvány a tavalyi 98 millió helyett idén csupán 53 millió forintnyi felajánlást kapott. Hasonló csökkenést könyvelhetett el a Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítvány is.
Az ügyvezető szerint egyes nagyobb civil szervezeteknél a márkanév ismertsége, a szimpátia képes volt a közelmúltig fenntartani a támogatás szintjét akár különösebb kampány nélkül is, mára azonban ez megváltozott. „Ennek oka részben az, hogy az évek múltával kommunikáció hiányában még a jól bejáratott márkaneveket is elfelejtik, másrészt pedig a kisebb tortáért folyó erősebb versengésben a fokozottabban kampányoló szervezetek elhappolják a felajánlásokat.”
A kirívó csökkenések mögött Miha Tamás szerint rendszerint az áll, hogy egy szervezet vagy nem kampányolt, vagy hirdetéseit a hagyományosabb eszközökre, így például rádió- vagy televízióspotokra, óriásplakátokra alapozta, miközben az újabb évek tapasztalata szerint a kiterjedt online kampányok sikeresebbnek bizonyulnak.
Az ügyvezető szerint a lemaradó kisebb szervezeteknek is komolyabban el kell gondolkodniuk a lehetőségeikhez mért kampányok indításán, de fontos lenne az is, hogy a civilek ne alapozzák fő bevételüket a személyi jövedelemadó felajánlható részére. „Az egy százalékból befolyó forrásra nincs közvetlen ráhatása a civil szervezeteknek, az állam – egyéb megfontolásokból is – változtathat a jogszabályokon, amely értelemszerűen kihat az így szerezhető bevételre. Emiatt fontos lenne a több lábon állás, az önálló forrásteremtés kialakítása, amelyben az egy százalékokból szerezhető összeg csak az egyik, és nem a legnagyobb elem” – tette hozzá Miha Tamás.
