A főtanácsnok szerint az uniós jog ilyen garancialap létrehozását ugyanis csak a biztosítással nem rendelkező vagy az azonosítatlan gépjárművek által okozott károk megtérítése céljából írja elő.
Az eset úgy került a luxembourgi taláros testülethez, hogy a Fővárosi Bíróság tavaly augusztusban jogértelmezést kért az ügyben, hogy a 2008-ban csődbe jutott MÁV ÁBE ügyfelei – pontosabban tagjai, mivel a biztosító egyesületi formában működött – az uniós jog alapján remélhetnek-e kártérítést a magyar államtól.
A MÁV ÁBE fizetésképtelensége ugyanis azt jelentette, hogy a biztosító nem volt képes fizetési kötelezettségeit teljesíteni, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező tagok azzal szembesültek, hogy az általuk okozott károkat saját maguknak kellene kifizetniük. A MÁV ÁBE csődje időpontjában ugyan létezett egy garanciaalap Magyarországon, amely viszont csak abban az esetben fizette ki a kárt a károkozó helyett, ha az a baleset időpontjában nem rendelkezett kötelező biztosítással. Miután a MÁV ÁBE ügyfelei érvényes kötelezővel rendelkeztek, így nem volt megfelelő jogi alap a garancialap alkalmazására.
Több MÁV ÁBE ügyfél azonban a Fővárosi Bíróság előtt pert indított a magyar állam ellen, mert szerintük a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó uniós irányelvek alapján annak kötelessége lett volna olyan jogszabályi környezetett teremteni, amelyben a garancialap egy adott biztosító csődje esetén fedezi a biztosítottak által okozott kárt.
Az egész ügy valójában arról szól, hogy az uniós jog alapján az államnak kötelessége lett volna-e a garancialapon keresztül a MÁV ÁBE tagjai helyett kifizetni az általuk okozott kárt. A magyar kormány képviselői az Európai Bíróságon folyó szeptemberi tárgyaláson azzal érveltek, hogy az uniós jog nem írja elő a helytállási felelősséget az állam számára csőd esetén. Az Európai Bizottság képviselői is hasonló álláspontot képviseltek.
A biztosító csődje miatt közel hétezer károkozó mintegy 8 milliárd forint értékű kárának kifizetése kérdéses.
„Az esetek nagy többségében az Európai Bíróság a főtanácsnok véleményét követi ítéletében, így könnyen elképzelhető, hogy az Európai Bíróság az állam javára dönt a kérdésben, vagyis az ítélet nagy valószínűséggel nem fog jogalapot teremteni a MÁV ÁBE ügyfelei állammal szemben fennálló kártérítési igényének eredményes érvényesítéséhez” – mondta el lapunknak Kocsis Dániel, a MÁV ÁBE számos károsultját képviselő Pörzse Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Kocsis Dániel mindamellett kiemelte: a MÁV ÁBE ügyfeleinek helyzetét egy hazai jogszabály még kezelheti. 2010. január 1-jétől felállt ugyanis egy olyan kártérítési alap, amely a MÁV ÁBE-hoz hasonló ügyeket is rendezi, azonban az nem visszamenőleges hatályú. Az Alkotmánybíróság ezért tavaly novemberben felszólította az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig orvosolja ezt a helyzet, jogszabály azonban máig sem született. A tervezet szerint a MÁV ÁBE volt magánszemély tagjainak 100 ezer, nem magánszemély tagjainak 200 ezer forintig kellene helyt állniuk az általuk okozott károkért.
