Sokba kerül az elöregedés

A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint bár a nyugdíjkiadások növekedése hosszútávon jelentősen mérséklődik, azok ennek ellenére 2010 és 2060 között a GDP arányában mintegy 10,9 százalékról 12,6 százalékra nőnek. Az utóbbi években meghozott intézkedések ugyanis csak észben ellensúlyozzák a társadalom elöregedésének és a születésszám csökkenésének együttes következményeit.
Amint azonban azt a Széll Kálmán-tervek is megállapítják, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára a demográfiai folyamatok is jelentős hatással vannak, márpedig azok a népesség idősödését vetítik előre. Ez nyilvánvalóan a korfüggő kiadások emelkedésével jár, „ami - amennyiben nem kerül sor megfelelő intézkedésekre - az államadósság hosszú távú növekedése irányába hat”. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok egyik fő oka az alacsony élveszületési ráta. Európán belül ez Magyarországon az egyik legalacsonyabb, mindössze 1,3 százalék, míg az EU-átlag 1,6 százalék.
Borús képet is fest a következő évtizedekre az Eurostat előreszámított időskori eltartottsági rátája, vagyis az a mutató, amely a 65 éves és idősebbek számát adja meg a 15–64 év közöttiek számának százalékában. Míg az Európai Unióban 2010-ben ez a ráta még 26 százalék volt, húsz éven belül meghaladja a 38, 2060-ra pedig az 52 százalékot. Magyarországon még súlyosabb lehet: a két évvel ezelőtti, valamivel több mint 24 százalékhoz képest az eltartottak aránya már 2050-re megduplázódhat, 2060-ra pedig megközelítheti a 60 százalékot.
A kormány szerint a kedvezőtlen hatásokat tompíthatják a gyerekvállalás segítése érdekében tett intézkedések, így a három vagy többgyermekes családok gázár-támogatása, vagy akár a családi adókedvezmény.
Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára ugyanakkor úgy látja: bár a gyermekvállalást támogató intézkedések hosszabb távon fontosak, a születések számának esetleges emelkedése nyomán csak 20-25 év múlva növekedne a nyugdíjjárulék-fizetők száma. A szakértő szerint az 50 év felettiek foglalkoztatottsági rátáját kellene elsősorban javítani, mert hiába emelkedik a korhatár, hiába ösztönzik az 55 év felettiek foglalkoztatását kedvezményes járulék-fizetéssel, ha a gazdaság recesszióban van. „A különböző intézkedéseket össze kell hangolni” – mondja Kovács Erzsébet, különösen, hogy az eddigi kormányintézkedések csak néhány éves haladékot jelentenek. 2017-2018-ban, a Ratkó-korszakban születettek tömeges nyugdíjba vonulásakor újra drasztikusan emelkednek majd a nyugdíjkiadások.
- Az elöregedés ellen nem tehetünk semmit, viszont minden népesedéspolitikai intézkedést meg kell tenni azért, hogy a születésszám növekedjen – ez már egy másik nyugdíjszakértő véleménye. Németh György szerint a kívánt reprodukciós arányhoz néhány évig évente 40 ezerrel több gyermeknek kellene születnie, ennek következményei – anyasági támogatások, bölcsődék, egészségügyi ellátás - azonban óriási azonnali többletkiadással járnának. A rövid távú gazdasági érdekek így ismét a hosszú távúak elé kerülnek.

Még 2009-ben született döntés a nyugdíjkorhatár-emelésről. Eszerint ez 2012-től 62, majd 2021-ig fokozatosan, nőknél és férfiaknál egységesen 65 évre nő.

Ugyancsak három évvel ezelőtt szűnt meg a 13. havi nyugdíj. 2011-ben a jelenlegi kormány törölte el a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, megszüntetve ezzel a nyugdíjrendszer harmadik pillérét, egyben államosítva a pénztártagok befizetéseit. Megszűnt a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetősége, a korengedményes és a rokkantnyugdíj is.

Még 2009-ben született döntés a nyugdíjkorhatár-emelésről. Eszerint ez 2012-től 62, majd 2021-ig fokozatosan, nőknél és férfiaknál egységesen 65 évre nő.

Ugyancsak három évvel ezelőtt szűnt meg a 13. havi nyugdíj. 2011-ben a jelenlegi kormány törölte el a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, megszüntetve ezzel a nyugdíjrendszer harmadik pillérét, egyben államosítva a pénztártagok befizetéseit. Megszűnt a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetősége, a korengedményes és a rokkantnyugdíj is. -->