"Meglódulhat a jelentkezők száma erre a hírre, hogy nem lesz keretszám, és aki majd vállalja, hogy Magyarországon fog dolgozni, az ingyen tanulhat" - mondta az államtitkár, aki azt is hozzátette, a felsőoktatási felvételi eljárás nem változik, a diákoknak ugyanabból a tárgyból ugyanúgy kell érettségizniük, ahogyan eddig ismert volt, és a felvételi pontszámítás sem módosul.
A kormányzat meghallotta, megértette és eloszlatta a diákok félelmeit, amelyek azon alapultak, hogy azt gondolták, jövőre fizetniük kell a felsőoktatási tanulmányokért - fogalmazott a frakcióülést követően Rogán Antal frakcióvezető.
A kabinet olyan rendszert készít elő, amellyel 2013-ban senkinek nem kell fizetnie felsőoktatási tanulmányaiért, aki az adott karra vonatkozó ponthatárt eléri. A százszázalékos állami támogatás csak abban az esetben fizetendő vissza, ha a hallgató nem tud eleget tenni két feltételnek, azaz ha nem fejezi be az egyetemet, főiskolát, és nem Magyarországon vállal munkát - részletezte Rogán Antal.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár december 10-én azt mondta a Parlamentben: a kormány magas színvonalú versenyképes felsőoktatást szeretne, amelyben a részt vevő hallgatók nem vissza nem térítendő ajándékként tekintenek tanulmányaikra, hanem olyan befektetésként, amiben ők is felelősséget vállalnak. Elismerte: igaz, hogy a teljes ösztöndíjjal támogatott hallgatók száma másképp alakult, mint azt sokan várták, de nem szabad elfejteni, hogy összesen 71 ezer hallgató képzését támogatja az állam ösztöndíjjal.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatás átalakítására vonatkozó részletek ismerete nélkül nem szerencsés előrehozni a kedd délre egyeztetett találkozót az emberi erőforrások miniszterével. Nagy Dávid, a szervezet elnöke hétfőn az MTI-vel azt közölte: meggyőződésük, hogy elsősorban nem gyors, hanem jó és megalapozott döntésekre van szükség a nemzet jövőjét meghatározó oktatáspolitikai kérdésekben.
A Parlament előtt a módosító
Az alapképzésben eltörölnék a keretszámokat, a mesterképzésben viszont részben megmaradna a létszámszabályozás - derül ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfőn benyújtott módosító javaslatából. Az indítványról - amelyet a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtottak be - még hétfőn döntenek a képviselők.A javaslat a felsőoktatási törvény átalakítását célozza, ennek alapján a kormány hatásköre az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatói létszám - vagyis a keretszámok - meghatározására a jövőben megszűnik. A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is az oktatásért felelős kormánytag felelőssége marad, ugyanakkor ez a felelősség nem a hallgatói létszámok intézményi elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik.
A javaslat indoklása kitér arra, hogy korábban a 480 pontos skálán 200 pontban meghatározott minimális felvételi ponthatár azt a küszöbszintet jelölte, amely alatt a képzés folytatásához szükséges teljesítmény, képesség hiánya vélelmezhető. Ettől az évtől kezdődően az 500 pontos rendszerben 240 ez a határ, a felvételi eljárás szabályozása azonban ebben a részében statikus, nem képes az egyes képzések időben változó igényeire reagálni - fejtették ki.
Eszerint a miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, a szak állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő felvételhez teljesítendő minimális felvételi pontszámot miniszteri határozat állapítja meg. Ugyanakkor rögzítik, hogy a felvehető létszám mint szabályozási eszköz kivezetése nem lehet teljes. Ezért a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás, de az egyedi kormánydöntést ebben az esetben sem javasolják megtartani.
A javaslat a felsőoktatási törvény átalakítását célozza, ennek alapján a kormány hatásköre az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas képzésre felvehető hallgatói létszám - vagyis a keretszámok - meghatározására a jövőben megszűnik. A felsőoktatás kormányszintű szabályozásának feladata továbbra is az oktatásért felelős kormánytag felelőssége marad, ugyanakkor ez a felelősség nem a hallgatói létszámok intézményi elosztásában nyilvánul meg, hanem a rendelkezésre álló támogatási formák, illetve az előírt minimális felvételi követelmények meghatározására vonatkozik.
A javaslat indoklása kitér arra, hogy korábban a 480 pontos skálán 200 pontban meghatározott minimális felvételi ponthatár azt a küszöbszintet jelölte, amely alatt a képzés folytatásához szükséges teljesítmény, képesség hiánya vélelmezhető. Ettől az évtől kezdődően az 500 pontos rendszerben 240 ez a határ, a felvételi eljárás szabályozása azonban ebben a részében statikus, nem képes az egyes képzések időben változó igényeire reagálni - fejtették ki.
Eszerint a miniszter évente határozattal állapítja meg azt, hogy mely szakokon vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet, a szak állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésére történő felvételhez teljesítendő minimális felvételi pontszámot miniszteri határozat állapítja meg. Ugyanakkor rögzítik, hogy a felvehető létszám mint szabályozási eszköz kivezetése nem lehet teljes. Ezért a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás, de az egyedi kormánydöntést ebben az esetben sem javasolják megtartani.
-->
