Közélet

Orbán a legrosszabb miniszterelnök a rendszerváltás óta?

A rendszerváltás óta minden miniszterelnök a közepesnél rosszabbul teljesített a felnőtt magyar lakosság szerint. Az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötfokú skálán adott értékelések alapján a leginkább Horn és Bajnai munkáját tartották jónak, a legkevésbé pedig Gyurcsányét és Orbán jelenlegi kormányzását. Orbán Viktor két ciklusa közül egyértelműen az első a sikeresebb, ezt a többi szavazói csoport mellett még saját pártja támogatói is így látják, sőt összességében – alig lemaradva Gyurcsánytól – Orbán jelenlegi munkáját értékelik a legrosszabbnak a rendszerváltás összes miniszterelnöki teljesítménye közül. Mindez a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. novemberi országos reprezentatív mintán készült kutatásából derül ki.

A rendszerváltás óta kormányzó összes miniszterelnök munkájának ötfokú skálán tett értékelése alapján a magyarok leginkább Horn Gyula és Bajnai Gordon teljesítményét értékelték pozitívan: a válaszadók egyharmada adott az iskolai osztályzatoknak megfelelő 4-est vagy 5-öst a két egykori MSZP-s kormányfőnek. Őket Orbán Viktor első kormányzása illetve Antall József követi (29 százalék és 27 százalék elégedett a munkájukkal), majd Medgyessy Péter (22 százalék) folytatja a sort.

A legkevésbé Boross Péter, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöki munkáját értékelték legalább jónak, csak minden hatodik kérdezett érzi úgy, hogy ők hárman jól kormányozták az országot. Ha az elégedettek helyett az elégedetlenek arányát vizsgáljuk, közel fordított sorrendet kapunk. A legtöbben Orbán jelenlegi miniszterelnökségével elégedetlenek, a szavazók 57 százaléka adott ugyanis 1-est vagy 2-est a kormányfőnek, de Gyurcsány munkáját is a lakosság több, mint fele (52 százalék) értékeli így – írja a TÁRKI.

Az elégedetlenségi rangsorban Orbán első kormányzása, Boross, Bajnai és Medgyessy következik lényegében azonos megítéléssel, mivel tízből négyen minősítették rossznak kormányfői munkájukat. A legkevesebben, tízből hárman Antall és Horn miniszterelnökségét kritizálják.

Ha az elégedettek és az elégedetlenek arányának különbözetét egyfajta „elégedettségi egyenleggel” vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy Horn kivételével, aki lényegében egyenlő arányban kapott pozitív és negatív minősítést (+1 százalék), minden miniszterelnök esetében az elégedetlenek vannak többségben, de ezen a téren számottevő különbségeket találunk köztük. Az értékeléseket némileg torzíthatja a „nosztalgia-faktor”, hiszen egyes kormányfők munkájáról egy-két évtizednyi, másokéról viszont csak egy-két évnyi távlatból mondanak ítéletet a szavazók.

Ennek ellenére míg Antall és Bajnai munkájával csak kissé többen elégedetlenek, mint elégedettek (-4 százalék és -8 százalék), addig Orbán első kormányzásának és Medgyessy miniszterelnökségének egyenlege már valamivel rosszabb (-13 százalék és -16 százalék), őket pedig Boross megítélése (-24 százalék) követi. A sort Gyurcsány és Orbán jelenlegi miniszterelnöksége zárja, akiknek kormányfői teljesítményét már 35 és 39 százalékponttal többen értékelik rossznak, mint jónak.

Ha az ötfokú skálán adott értékelések átlagpontszámát tekintjük, akkor szembetűnő, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormányfő munkáját sem osztályozták a válaszadók a közepesnél jobbnak. Az így kialakult rangsor hasonló az előbbiekhez, bár vannak különbségek a miniszterelnökök sorrendjében, hiszen ez az átlag tartalmazza azokat is, akik 3-as osztályzattal fejezték ki véleményüket, így ebben az összevetésben a közkedvelt „közepes” minősítés is szerepet játszik, ami gyakran a közömbös szavazók válaszát jelenti. Az iskolai osztályzatok átlaga alapján a legjobb minősítést Antall és Horn kapta, egyaránt átlagosan 2,89 ponttal. A megosztott első hely mögött szintén lényegében holtverseny alakult ki Bajnai illetve Orbán első kormányzása megítélésében, az ő teljesítményüket átlagosan 2,79 illetve 2,76 pontra értékelte a lakosság.

Tőlük alig lemaradva Medgyessy és Boross következik, újra – statisztikai értelemben – holtversenyben, átlagosan 2,70 és 2,65 pontra értékelve munkájukat. Az utolsó helyen is igen szoros az állás Gyurcsány és Orbán jelenlegi kormányzása között, előbbi átlagosan 2,39, utóbbi 2,35 pontot kapott. Ami tehát minden rangsor esetén egyértelmű, hogy a Gyurcsány- és a második Orbán-kormányzás tetszik a legkevésbé a magyaroknak. Ezek az eredmények arra is utalnak, hogy a kilencvenes éveket ma egy kicsit boldogabb évtizedként látjuk a miniszterelnökök munkáin keresztül, mint a következő évtizedet.

Az értékeléseket a válaszadók pártpreferenciája szerint vizsgálva különösen figyelemre méltó Orbán Viktor első és második kormányzásának megítélése saját pártja tábora szerint, ugyanis tízből nyolc FIDESZ-KDNP szavazó tartotta jónak Orbán első kormányzását, a második ciklust pedig már csak tízből hatan. Nemcsak saját hátországában, de más szavazói csoportokban is látványos a veszteség, ami például a bizonytalanok esetében különösen fontos lehet: Orbán munkáját első kormányzása idején a ma bizonytalanok 18 százaléka osztályozta legalább jónak, jelenlegi kormányzását pedig már csak 8 százalékuk. Az MSZP-szavazók értékeléseit tekintve pedig azt érdemes kiemelni, hogy saját miniszterelnökeik közül a leginkább Horn Gyula, őt követően pedig Bajnai Gordon munkáját tartották jónak (70 százalék és 64 százalék), míg náluk jóval alacsonyabb arányban, saját szavazóiknak is csak kevesebb, mint a fele értékelte pozitívan Medgyessy és Gyurcsány teljesítményét (47 százalék és 43 százalék). 

Ha a politikai bizonyítványokat a jelenleg is aktív egykori és aktuális miniszterelnökökre szűkítve és a válaszadók pártpreferenciája szerint vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy Orbán Viktor jelenlegi kormányzását minden párt tábora rosszabbra értékeli, mint első ciklusát, és igaz ez saját szavazóira, a FIDESZ-KDNP szimpatizánsaira is. Orbán jelenlegi munkája nemcsak a saját első ciklusához képest volt gyengébb a szavazók nagy többsége szerint, hanem a Bajnai-érához képest is, kivéve a FIDESZ-KDNP szavazóit, akik nem meglepő módon Orbán mostani miniszterelnökségét jobbnak találják, mint Bajnai munkáját.

Összességében ez a két politikus kapta a legjobb osztályzatokat az elmúlt több mint két évtized miniszterelnökei közül, természetesen mindketten saját táboruktól: egyaránt négyesre értékelték ugyanis Orbán első kormányzását a FIDESZ-KDNP szavazói (4,04) és Bajnai miniszterelnöki munkáját az Együtt 2014 szimpatizánsai (4,05). Ugyanakkor a negatív rekord is Orbán Viktorhoz fűződik, de már a mostani kormányzása alapján, ő kapta ugyanis a legalacsonyabb osztályzatokat is: az Együtt 2014 Mozgalom és az MSZP szavazóitól (1,39 és 1,71), bár hasonlóan alacsony értékelést kapott Gyurcsány Ferenc is a FIDESZ-KDNP táborától (1,77). A politikailag aktív egykori miniszterelnökök közül Gyurcsány kapta a legalacsonyabb osztályzatot mind összességében, mind pedig a kormánypártok és a Jobbik szavazóitól, sőt, saját korábbi pártja, az MSZP szimpatizánsai körében sem első, mivel Bajnai mögé sorolják munkáját.

Összességében tehát nemcsak az Együtt 2014, hanem az MSZP szavazók is Bajnait értékelték a legmagasabb pontszámmal, és ugyanez igaz az LMP támogatóira is.

Ami a választói tartalékokat illeti, a ma is gyakorló politikusként ténykedő egykori vagy aktuális miniszterelnökök közül Bajnai és Orbán első kormányzása kapta a legmagasabb, lényegében egyenlő pontszámot a bizonytalanoktól (2,62 és 2,66). A pártszimpátiájukat el nem árulók körében Bajnai miniszterelnöksége a legnépszerűbb (2,84 pont), amelyet Orbán első ciklusa követ (2,63), és ez az a szavazói kör, ahol még Gyurcsányt is egy kicsivel jobb miniszterelnöknek minősítik (2,31), mint Orbán jelenlegi kormányzását (2,16), de még a sorrendiségnél is érdekesebb, hogy milyen nagyon alacsony osztályzatokkal értékelték a kormányfők munkáit ebben a szavazói csoportban is.



miniszterelnök elégedetlenség elégedettség Orbán Viktor politikusok
Kapcsolódó cikkek