Megfelelően módosult a közbeszerzések új szabályozása, a másfél éve hatályba lépett közbeszerzési törvény (Kbt.) beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Egyszerűbbek lettek az eljárások, kevesebb az adminisztráció, ráadásul az eljárások során számos magyar kisvállalkozás kerül ki nyertesként.
A jogszabály 80. §-a utalást tartalmaz a Ptk.-ban meghatározott üzleti titok fogalomra, így elvileg egyértelmű kellene legyen, hogy mi minősülhet üzleti titoknak. A gyakorlat alapján azonban sajnálatos módon ez nem így van.
"A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezés alapvetően jó. Ugyanakkor a szabály gyakorlati alkalmazása aggályokat vet fel, mert mind az ajánlattevők, mind az ajánlatkérők hajlamosak a hivatkozott jogszabályhelyet "túlságosan tágan" értelmezni, amely azt eredményezi, hogy a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat gyakorlatilag teljes egészében - a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő neve, cégadatai, illetve az értékelési szempontok kivételével - titkosítható. A gyakorlati alkalmazás során tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében célszerű lenne a jogszabály további részletezését, pontosítását fontolóra venni" - mondják a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértői.
Volt olyan ajánlattevő, aki aláírási címpéldányt, vagy a cégkivonatát is üzleti titokká minősítette, amit az ajánlatkérő "jóváhagyott" – mondta dr. Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. Ugyancsak aggályos, hogy az üzleti titokká minősített dokumentumokat az esetleges jogorvoslati eljárás során a versenytárs ajánlattevő - aki adott esetben éppen a másik ajánlattevő részvételi jelentkezésének érvényességét vitatja - nem ismerheti meg, amely alkalmas a jogorvoslati jog csorbítására – tette hozzá Kovács.
"Ésszerűtlennek tűnik a törvény 67. paragrafusában megfogalmazott rendelkezés, amely azt is kimondja, hogy hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Vagyis, ha a pályázó bevon egy alvállalkozót, akivel kapcsolatban hiánypótlásra szólítják fel, nem nevezhet meg olyan új alvállalkozót (gazdasági szereplőt), akit eredetileg nem szerepeltetett a részvételi jelentkezésében. Akkor sem, ha adott esetben a szakmai követelményeknek az új alvállalkozó jobban megfelelne. Ezt a korlátozást, különösen a részvételi szakaszban aránytalan és szükségtelen korlátozásnak tartjuk" - mondta dr. Németh Sándor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
Az egyszerűbb eljárások mellett mindenképpen pozitív, hogy az új Kbt. a korábbinál jobban hangsúlyozza az alapelveket - így az egyenlő bánásmódot vagy az esélyegyenlőséget. Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. januári közleménye alapján tavaly az új törvény alapján kiírt közbeszerzések esetében 10 közül 8-at hazai kkv-k nyertek meg, a nemzeti eljárásrendben lefolytatott tendereken pedig a győztesek 90 százaléka magyar cég. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a törvény maga nem tehet különbséget a pályázók között ilyen kritériumok szerint, és nincs is benne olyan passzus, amely azt célozná, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljenek a magyar pályázók.
Az eljárás során az ajánlatkérőnek több lehetősége is van jogai érvényesítésére. Azt követően, hogy tudomást szerzett a vélt jogsértő intézkedésről, három munkanapon belül lehetősége van a pályázóknak az ajánlatkérő előtti előzetes vitarendezésre. Ennek nagy "vonzereje", hogy ingyenes, és az elbírálása viszonylag gyors, hiszen három munkanapon belül döntés születik. Ezek után - illetve akár ezt a lépést ki is hagyva – lehet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordulni. Ez esetben azonban már igazgatási szolgáltatási díjjal is kell számolni, amely a közbeszerzés értékének függvényében jelentős, akár 50 millió forint összegű is lehet. A díj nem jár vissza, amennyiben a KDB nem ad helyt a jogorvoslatot kérő kérelmének. A jogorvoslati kérelmek számának ésszerű keretek között tartása érdekében került a vonatkozó kormányrendeletbe a korábbinál lényegesen magasabb összegű eljárási díj. A jogorvoslati eljárás esetében általában 15-30 napon belül várható eredmény, attól függően, hogy sor kerül-e tárgyalás tartására vagy sem. Amennyiben a jogorvoslatot kérő a KDB döntését kedvezőtlennek tartja, azt bíróságon támadhatja meg. Ez utóbbi eljárásban viszont már számolni kell a bírósági ügyintézés elhúzódásával.
A korábbi közbeszerzési törvény megújítása már régóta időszerű volt, a mostani szabályozás az alapelveket tekintve előrelépés, ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok alapján további korrekciók megtétele indokoltnak tűnik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a közbeszerzések körüli problémák egy részét nem kizárólag a Kbt. hivatott megoldani, hiszen a konkrét közbeszerzés és annak tárgya, mint komplex vállalkozási eredmény lényegesen meghaladja a Kbt. szabályozási körét. A verseny minél szélesebb körű biztosítása szolgálhatja csak az ajánlatkérő érdekét, a piaci szereplők számára hosszú távon pedig a korrekt ajánlattétel lehet csak kifizetődő.
