BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A fociőrült brazilok ellenzik a vb-t

Milliós tömeg tiltakozott Brazíliában a Konföderációs Kupa idején a jövő évi labdarúgó világbajnokság ellen. Azt sérelmezik, hogy közpénzekből milliárdokat ölnek az oktatás vagy az egészségügy helyett az előkészületekbe, miközben a haszonból főként a FIFA részesedik

„Nincs szükségünk a világbajnokságra, a stadionokra költött pénzt inkább oktatásra, jobb egészségügyre és humánusabb rendőrségre kellene fordítani” – hangoztatták a 2014-es labdarúgó-vb főpróbájának számító Konföderációs Kupa alatt a brazil tüntetők. „Ébredj föl Brazília, egy tanár többet ér, mint Neymar!" – skandálták a tüntetők. A brazil válogatott játékost nemrég vette meg 57 millió euróért a Barcelona a Santostól, és Neymar lett a legjobb játékosa a tornagyőztes csapatnak. „Brazília jelentkezett, hogy megrendezné a labdarúgó-vb-t, nem kényszerítettük rá” – reagált a maga módján a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke, Joseph Blatter.

A több városra is kiterjedő több százezres tüntetéseket az emberek keresetéhez mérten nagyon drága, és egyébként a szolgáltatási színvonalában nagyon gyenge tömegközlekedés árának (mintegy 20 forintnyi) megemelése indította el június elején. A tüntetők később már a kormányzati korrupció ellen tiltakoztak, az oktatás, valamint a szociális és egészségügy ellátás javítását és új beruházásokat követelték. Szerintük a FIFA-nak kellene állni a rendezési költségeket. Giovanne Elber volt válogatott labdarúgó például azt nehezményezte, hogy Manausban, vagy Cuiabában a vb után kihasználatlanok lesznek a létesítmények, amelyeknek költsége egyenként 200 millió dollár volt. Nemcsak a világbajnokság, hanem a 2016-ban Rio de Janeiróban tartandó olimpia költségeit is nehezményezték a demonstrálók.

A FIFA 2007. október 30-án jelentette be, hogy 1950 után második alkalommal az ötszörös világbajnok Brazília rendezheti a vb-t 2014-ben. „A rotációs rendszer alapján csak dél-amerikai ország jelentkezhetett, és a kontinens államainak megegyezése után az a Brazília adta be egyedüliként pályázatát, amelynek ekkor még egyetlen FIFA-előírásnak megfelelő stadionja sem volt” – emlékeztette lapunkat a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója. András Krisztina szerint már 2003 óta lehetett tudni, hogy Brazília lesz a házigazda, ennek ellenére nem tettek semmiféle előkészületet és a helyszínek megjelölése is csak 2009 májusában a FIFA-kijelölés által történt meg. Mindeközben az infrastrukturális fejlesztések sem haladnak a megfelelő mértékben, és a pályázatban szereplő magánberuházások helyett állami, közpénzekből valósulnak meg. A stadionok valószínűleg időben elkészülnek, még ha sokkal többe is kerülnek, mint azt eredetileg tervezték. Ugyanakkor 13 repülőtér közül 9-nél nem kezdődtek meg időben a munkálatok.

„Az utóbbi években az ország gazdasági helyzetében óriási változások történtek” – mondta András Krisztina. A közgazdász szerint 2010-ben Brazília hihetetlen mértékű növekedést produkált, 2011-ben GDP-je meghaladta Nagy-Britanniáét, a Centre for Economics and Business Research ranglistáján pedig a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált. Gazdasági elemzők szerint a növekedésben nagy szerepe van az ország nyersanyag bőségének, a mezőgazdaságnak és meghatározó jelentőségű a külkereskedelem is, amelyen keresztül az országot érintette ugyan a válság, de a növekedés motorját a belső fogyasztás adta. Az infláció 6,5, a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék körül volt, ami majdnem fele az Európai Unió átlagának. Új, 100 milliósra becsült középosztály született.

András Krisztina szerint 2010-ben a gazdaság felpörgetését várták a két nagy sportesemény előkészítése kapcsán, mivel új sportlétesítményeket kell megépíteni és jelentős összegeket kell fordítani az infrastruktúra korszerűsítésére is. Ausztria brazíliai kereskedelmi képviselője szerint 25 milliárd euró körüli összeget kell fordítani vasutak, autópályák és repülőterek építésére, mivel ezen a téren nagy a lemaradás. A brazil gazdasági miniszter 70 milliárd euróra tette a két sportesemény rendezésével kapcsolatos költségeket. A Sao Paolo Egyetem szerint a vb előtt mintegy 18 milliárd amerikai dollárnyi összeget fektetnek infrastruktúrába, és ebből 14 milliárd az adófizetők zsebéből kerülhet majd ki. Orlando Silva brazil sportminiszter 2007-ben még azt mondta: közpénzeket nem fognak felhasználni a vb szervezésére, illetve a stadionok építésére.

A brazil politikusok szerint a két nagy sportesemény nagyjából évente 0,4 százalékkal segítheti a GDP növekedését. Aldo Rebelo, a brazil sportminiszter hangsúlyozta, a két esemény körülbelül 3,6 millió munkahelyet teremt 2014-ig, mely a népesség 1,87 százalékát jelenti. Az Ernst&Young szerint a vb közvetlen és a közvetett befektetéseket is tartal mazó várható gazdasági hatása 70 milliárd dollár lesz. Haszonra számíthat az építőipar és az elektronikai szektor. András Krisztina szerint ezek az ágazatok főként az eseményeket megelőző időszakban járhatnak jól, míg a turizmushoz kötődő tevékenységek a rendezvények alatt számíthatnak a legtöbb nyereségre. Júliusban egyébként Ferenc pápa legelső külföldi útja is idevezet, amely a becslések szerint kétmillió látogatót vonz. A munkahelyteremtés és a turisták miatt bővülő kereslet biztos hasznot ígér a távközlésben, az informatikában és a közlekedésben is.

Sverrir Sverrisson, a Saxo Bank szakértője szerint a rövid távú hatás mindent összevetve valószínűleg nem lesz számottevő. A gazdasági növekedést nyilván sem a vb, sem az olimpia nem pörgeti fel. Az azonban látható, hogy az infrastrukturális beruházások hosszabb távon a gazdasági növekedés motorjaként működhetnek. A modernizáció egyre nagyobb vonzerőt jelenthet a külföldi befektetőknek, s még az alapvető kiviteli termékekre, a vasércre, a szójára és a kávéra is jótékony hatással lehet a jelentősebb tengerentúli kereslet.

Az investor.hu szerint a brazil gazdaságon túl jól járhatnak a fejlesztési munkálatban résztvevő cégek is, amelyek komoly pénzekhez juthatnak az állami megrendelésekből. A nagy munkálatokban a külföldi vállalatok is részt vesznek, ennek előnyeiből pedig azok részvényesei is részesedhetnek.

A labdarúgó-világbajnokságból a FIFA kaszál

A futball vb-vel kapcsolatos bevételek a FIFA büdzséjének is a legfőbb alapját jelentik. Tavaly 89 millió dolláros nyereség mellett, a bevételek 1,166 milliárd dollárt tettek ki, aminek 81 százaléka a jövő évi, brazíliai tornával hozható összefüggésbe. A televíziós jogok értékesítéséből a 2014-es brazíliai vb már 553 millió dollárt hozott. A vb marketing jogainak értékesítéséből volt 367 millió dollár folyt be. A pénzügyi tartalék elérte a rekordnak számító 1,378 milliárd dollárt, és 2014-re 1,08 milliárd bevételt terveznek. „A 2010-es dél-afrikai torna időszakában a FIFA közvetlen haszna 631 millió dollár volt, amiből egy 100 millió dolláros fejlesztési alappal jutalmazták Dél-Afrikát ezzel emlékeztetve és mintegy csendesítve most Brazíliát" – hangsúlyozta András Krisztina közgazdász. Dél-Afrika, a 2010-es torna házigazdája mintegy 10 százalékát könyvelhette el bevételként annak az összegnek, amit a vb megrendezésére költött, az új modern stadionok azonban kihasználatlanok, a botrányos közbiztonság sem javult.




A tüntetők a korrupt állami vezetőket és a főként a futballból és nagyberuházásokból meggazdagodott maffiát is bírálták. Ennek élén szerintük a már 97 éves Joao Havelange van, aki 1974 és 1992 között FIFA vezetője volt. Elnökségét állítólag úgy nyerte el, hogy gyanús módszerekkel állította maga mellé az afrikai szövetségeket. Tiszteletbeli elnökségéről, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is betöltött tagságáról is le kellett mondania korrupciós vádak miatt. Havelange és egykori sógora, Ricardo Teixeira, aki a Brazil Labdarúgó Szövetség elnökeként pályázta meg a vb-t, több millió dollárt kapott 1992 és 2000 között a már csődbe ment az International Sport and Leisure nevű marketingcégtől, hogy a vb közvetítési jogai hozzá kerüljenek.

Teixeira is a korrupciós botrány miatt mondott le, utóda 2012-ben José Maria Marin volt Sao Paulo-i kormányzó lett. A vb szervezőbizottságának elnöke, Havelange és Teixera is szoros kapcsolatot ápolt az 1964-1985 között lévő katonai diktatúrával, de máig erős kötelékeik vannak az ultrakonzervatív politikai táborral.

Havelange utódát, Sepp Blattert is érték korrupciós vádak, de a 2011-es elnökválasztáson riválisát, korábbi szövetségesét, Mohammed Bin Hammamot vádolták meg azzal, hogy voksokat vett 40 ezer dollárért, hogy a FIFA élén állhasson. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.