BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Túlélésre játszanak a magániskolák

Tavaly óta több nem állami fenntartású oktatási intézmény is súlyos gondokkal küzd, miután már nem kapnak a halmozottan hátrányos, vagy rászoruló gyermekek után kiegészítő támogatást. Ősszel új jogszabály lehet.

„Arra biztatjuk a nem állami fenntartású iskolákat, hogy próbáljanak túlélni és akkor talán 2014 után történik valami” – mondta lapunknak az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnökhelyettese. Bak Zsófia szerint ugyanis 2012 szeptemberétől ezeknek az intézményeknek a döntő része már nem kap kiegészítő támogatást a halmozottan hátrányos, rászoruló, speciális és sajátos nevelésű igényű gyermekek iránt, pedig 2006 óta sokan erre alapozták működésüket. Jelenleg mintegy 1200 nem állami fenntartású oktatási intézmény van (az egyháziakat külön kezelik), melyben mintegy 250 ezer gyereket oktatnak. Ezek között szerepelnek óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakiskolák, szakközépiskolák, alapfokú művészoktatási intézmények is, de felsőfokú szakképesítést is végeznek. Sokuknak súlyos gondot okoz a támogatás hiánya, Bak szerint szerencsére csak tucatnyit kényszerültek bezárni. Miután az egyházi fenntartású intézményektől nem vonták meg a kiegészítő normatív támogatást a kormányváltás után, úgy gondolták, hogy a nem állami finanszírozású intézmények is meg fogják azt kapni, de csalódniuk kellett.

A sárospataki központú Art Ért Művészeti Iskolában mintegy 600 gyermeket oktattak, háromnegyedük hátrányos helyzetű. Havonta mintegy 1,35 millió forint normatív (minden oktatási intézménynek járó) támogatást kaptak az államtól, melyhez 2006 és 2011 között még mintegy havi 1 millió forint értékű kiegészítéshez jutottak a közoktatási megállapodások révén. Egy gyerek után mintegy 30 ezer forint járt évente. Csetneki József, az iskola alapítója lapunknak elmondta, hogy a pénzszűke miatt az alapítvány minden olyan tevékenységéről lemondott, ami nem a túléléshez kell, hozzá kellett nyúlni a fizetésekhez is.

Az intézményvezetők lobbitevékenységbe kezdtek. Egy fideszes honatya így kérdezte meg írásban a kabinettől, hogy „tervez-e a kormány az elmaradott térségek halmozottan hátrányos gyermekeinek oktatásához, létszámarányos kiegészítő támogatást?”. Erdős Norbertet a 840 gyereket oktató mezőberényi „Leg a láb” Alapfokú Művészeti Iskola vezetője kereste meg, ahol súlyosan hátrányos helyzetű cigánygyermeket is tanítanak többek között táncra, némi hagyományőrzéssel. Az iskola, a „Közoktatási megállapodás 2012.” pályázat támogatottjai közé nem került be, ezért az intézmény gyakorlatilag a fizetésképtelenség állapotába került, 25,2 millió forintra lenne szükségük. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) többszöri kérés után is, forráshiányra hivatkozva elutasította a támogatást.

A Emmi parlamenti államtitkára, Doncsev András azzal biztatta Erdőst, igyekeznek megteremteni annak lehetőségét, hogy a nem állami fenntartású intézmények finanszírozását biztosító jogszabály kialakítása minél szélesebb mozgásteret biztosítson a kiemelkedő szakmai munkát végző fenntartók támogatására. A jogszabály hatályba lépése szeptember végén várható. Doncsev szerint a kormány a köznevelési célú állami támogatásról szóló pályázat kiírásával egyértelműen kifejezte azt a szándékát, hogy a nem állami fenntartású köznevelési intézményekben tanuló, hátrányos helyzetű, speciális nevelés igényű gyermekek ellátásához többlettámogatást biztosítson. A kormány csak az általa legmagasabb színvonalúnak ítélt nevelést-oktatást garantáló intézményfenntartók részére, a legindokoltabb esetben biztosított támogatást.

Bak Zsófia lapunknak elmondta: a kormányzat ugyan az kommunikálja, hogy továbbra is vannak kiegészítő támogatások pályázatok alapján, de tavaly 250 pályázó közül mindössze 27 intézmény jutott így pénzhez. Az AME elnökhelyettese sérelmezte az elbírálás módját, amelyet szakmaiatlannak és logikátlannak nevezett. A magániskolák részéréről senki nem vehetett részt a pályázatok elbírálásában. Csetnik József szerint csak néhány intézmény tudta kijárni azt egyéni érdekérvényesítő technikákkal „jobbról előzve”, hogy megkapják a kiegészítő támogatást.

Azt azonban furcsállotta, hogy egyesek az egész intézményre kapták meg a támogatást, attól függetlenül, mennyi volt a hátrányos helyzetű, vagy rászoruló gyermekek száma.

Nincs még jogszabály az állami támogatásról
Jelenleg nincs biztosítva a szeptembertől induló tanév finanszírozása, miután a köznevelési törvény módosításával a nem állami iskolákat szétválasztották egyházi és magán fenntartásúakra – mondta lapunknak Csetneki József. Az Art Ért Művészeti Iskola alapítója szerint június 30-ig meg kellett volna születnie annak a jogszabálynak, ami a következő tanév minden intézménynek járó állami finanszírozást is biztosítja, de ez nem történt meg. Tudomása alapján halasztás miatt erre csak október elsejével lesz csak jogszabály. Szerinte hiába kommunikálja azt a kormányzat, hogy ez mindenképpen meg lesz oldva, így egy fenntartónak nem lehet felelősen elkezdenie a tanévet, mivel nem látja biztosítottnak a finanszírozást.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.