Az LMP-s Szél Bernadett a kormányzatnál aziránt érdeklődött, nem a gyermekvédelmi intézményeket sújtó újabb megszorításokat akarják azzal előkészíteni, hogy az intézményi források jövőbeli csökkentését a teljes körű felhasználásával kompenzálják valamennyire. A független képviselő szerint a családi pótlékra amiatt is szükség lenne, hogy félre lehessen tenni abból az intézményekben elhelyezett gyermekek életkezdésének támogatására. Azt is firtatta, a családi pótlékon lesz-e egyéb támogatás, ha felnőttkorba érnek, és hogy milyen garanciái vannak a családi pótlék célszerű felhasználásnak, ha nem kell személyre szóló igazolást kiállítani?
Az Emmi parlamenti államtitkára közölte: a módosításokat az intézmények adminisztratív terheinek csökkentése indokolta. Doncsev András szerint a személyre szóló felhasználás nyilvántartása ugyanis egy nagyobb intézménynél akár egy dolgozó teljes munkaidejét is igénybe vette. Indoklása alapján az adminisztratív teher csökkenésével több idő marad az ellátott gyermekeknél a szakmai munkára, a nevelésre. A szabályozás biztosítja, hogy a családi pótlékot a gyermek ruházkodására, a szabadidő-eltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, vagy tehetségének gondozására fordítsák.
Doncsev szerint garanciális jelentősége van annak, hogy az ellátások vagy a zsebpénzszabályok nem változtak. Azt ugyanis továbbra is változatlan formában kell nyújtani a nevelésbe vett gyermekeknek. Visszautasítja Szél feltételezését, hogy a módosítás az intézményi források csökkentésére irányul.
Az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutását, a tartós lakhatás biztosításának elősegítését nem a családi pótlék, hanem az otthonteremtési támogatás szolgálja – emelte ki Doncsev. A KSH szerint 2010-ről 2013-ra 48,5 százalékkal nőtt az otthonteremtési támogatásra fordított összeg. E célra 2010-ben 1,148 milliárd forint állt rendelkezésre, míg az idei évben a Gyermekvédelmi Lakás Alap előirányzata 1,7 milliárd forint.
