Sertésstratégia: új pénzek

A kormány által tavaly elfogadott sertésstratégia hét éven belül megduplázná a hazai, jelenleg 3 millió alatt sertéslétszámot, a megvalósításhoz döntően magán- és uniós forrásokat bevonva. A vidékfejlesztési tárca számításai szerint a duplázás mintegy 180 milliárd forinttal emelné az ágazat mezőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225–250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke. Ennek eredményeképp jelentősen nőne a foglalkoztatás, és az állami járulékbevételek is növekednének. Ezek hatásaként nagyjából 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je.

Idén 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre a sertésstratégiában foglalt célokra, igaz, emellett több egyéb jogcímen vehet igénybe támogatást az ágazat.

„A sertésstratégiában kimutatott 666 milliárd forintnyi költségigény egy olyan elméleti szám, amely az állomány megduplázáshoz szükséges összes forrást, tehát a nemzeti, uniós, ágazati, befektetői és banki források összesített, hét évre szóló becslését egyesítve tartalmazta” – nyilatkozta korábban lapunknak Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára akkor hozzátette: „ezt az elméleti számot éppen ezért tévedés lenne összehasonlítani a 2,6 milliárd forintnyi jövőre esedékes költségvetési plusztámogatással. A szóban forgó 2,6 milliárd forint a jelenleg is meglévő, valamint a korábban is megítélt támogatásokon felül értendő. Az összeg a szokásos, az állattartók számára elérhető támogatási célok helyett azokat a fejlesztéseket és szükséges kampányokat finanszírozná, amelyeket az elmúlt két évtizedben elhanyagoltak és amelyek nélkül nem lesz képes a középtávon versenyben maradni a sertéságazat.” – nyilatkozta a helyettes államtitkár, aki szerint további lehetőségeket jelentenek majd a 2014-től elérhető új uniós ciklusban elérhető források.

A stratégiai célokat – mint például a hazai feldolgozók technológiai fejlesztése, a minőségi hústermékeket produkáló magyar sertésfajták tenyésztésének támogatása vagy a fogyasztókat megszólító marketingkampányok lebonyolítása – támogató pénzek mellett elérhetőek a korábbról már ismert források az ágazati szereplőknek. Az egyik ilyen az elmúlt időszakban az állattartó telepek korszerűsítésére tavaly kiírt pályázat, amely esetében a 81 milliárd forintos keretből 25 milliárd forintot sertéstartók igényeltek.

Az elképzelések szerint a világpiacon Magyarország nem a mennyiségi hústermeléssel, hanem a minőséggel igyekezhet újabb piacokat szerezni. Ennek érdekében folyamatban van a tárcánál egy, az exportpiacokon is használható, minőségi magyar tőkehúsok megkülönbötetését lehetővé tévő rendszer kidolgozása, miután a késztermékekre már számos ilyen mérce létezik.

Támogatás a tenyésztőknek

A Vidékfejlesztési Minisztérium 110 millió forinttal támogatja a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületét (MOE) – közölte Horváth István, sertésstratégiáért felelős miniszteri biztos a közelmúltban. A tárca álláspontja szerint a Magyarországon tenyésztett három mangalicafajta génmegőrzésében komoly lehetőségek rejlenek: fajtánként 15-15 ezer, összesen 45 ezer koca tenyésztésére lehetne igénybe venni európai uniós támogatást, de jelenleg összesen csupán 10 ezer mangalica koca van az országban. A támogatást termékfejlesztésre, minőségbiztosításra, a fajta megismertetésére, a genetikai háttér szélesítésére használhatják a gazdák.

Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült.