Hárommilliárd forintot kap 2020-ig a korcsolyázó szövetség

„A korábbi évi mintegy 60-70 milliós támogatás után jelenleg már évi 420 millió forintot kap a magyar korcsolyasport, ami igen jelentős előrelépés” – nyilatkozta lapunknak tegnap Kósa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke. A sportág fejlesztési koncepciójának bemutatásakor közölték, hogy a korcsolyának 2020-ig hárommilliárd forintnyi állami támogatás jut. Az idén pedig 200 millió forintot kap a szövetség. A versenyzők közül négyen kaptak Magyar Sportcsillagok-ösztöndíjat, akik magyarországi felsőoktatási tanulmányaik során havi 100-204 ezer forint közötti ösztöndíjat kapnak.

Kósa Lajos elmondta, hogy jelenleg Debrecenben (egy második, rövid pályás gyorskorcsolyára is alkalmas nagyobb pálya épül meg), Székesfehérváron és Jászberényben (itt a korábbi létesítményt fedik be) is épül új jégpálya. Győrrel, Kecskeméttel és Péccsel is tárgyalások folynak, mivel 4-5 vidéki bázist szeretnének kialakítani Budapest mellett. Főként az utánpótlásnevelést szeretnék fejleszteni. A Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal megegyezett a szövetség abban, hogy egyes iskolákban olyan osztályokat hozzanak létre, ahol a tanítási rend illeszkedni tud a sportág sajátos feltételeihez. Egyes városokban már felmenő rendszerben beépítették a korcsolyaoktatást az iskolai programba.

Bálint Csaba, a pontozásos (műkorcsolya, jégtánc, szinkronkorcsolya) szakágak vezetője elmondta, hogy a „Gyere korizni!” elnevezésű utánpótlás-program már elindult a 4-7 éves korosztálynak Budapesten, Szegeden és Miskolcon. Minél több helyszínen minél több gyerekkel akarják megismertetni a korcsolyasportot, hogy hosszú távon megfelelő, stabil utánpótlásbázist tudjanak kialakítani.

Kósa szerint nem is a létesítmények fejlesztésével, hanem inkább a személyi feltételekkel van gond, főként a pontozásos szakágban. Vidéken egyes helyeken „lasszóval sem tudnak edzőt fogni” a műkorcsolya számára, a szakemberek zöme Budapesten van, pedig edzők tucatjaira lenne szükség. A Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzői programjába hárman kerültek be, mind a gyorsasági szakágból, míg a pontozásosból egy sem. A MOKSZ elnöke szerint a műkorcsolyázók sikertelen téli olimpiai kvalifikációjának infrastrukturális és személyi okai vannak. Reményeik szerint a 2018-as játékokon már ott lesznek majd a műkorcsolyázók és jégtáncosok is.

A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók a megszerezhető tíz kvótából nyolcat begyűjtöttek. A MOKSZ szerint a kvalifikációs verseny során a férfi váltót érintő méltánytalan bírói ítéletek miatt szabadkártyát igényelnek a nemzetközi szövetség (ISU) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bevonásával arra hivatkozva, hogy jogtalanul büntették őket a torinói kvalifikációs versenyen.

Kósa kiemelte, hogy a MOKSZ elnökségét megújították, korszerűsítették a gazdálkodást, s az új alapszabályban a szövetség már a korábbiaktól ellentétben olimpiai ciklusokban tervezzen. Jelezte, hogy a februári szocsi téli olimpia után lemond a teljes elnökség, és tisztújításra kerül sor.

A Fidesz alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a korcsolyának, hanem az egész magyar sportnak szüksége lenne egy megfelelőbb sportorvosi háttérre, Így megfelelően felmérhetnék a versenyzők fizikai állapotát, megtervezhetnék a rehabilitációs folyamatokat, vagy a legmodernebb gasztroenterológia ismereteket is beépíthetnék a felkészülésbe.