Sztrájkhelyzet - A szociális életpályamodellről kezdenek tárgyalni

A kormány azzal tudja bizonyítani, hogy nem csupán szemfényvesztés, hanem valós kormányzati szándék a tervezett szociális életpályamodell, ha azt még a választások előtt kidolgozza, és jogszabályt alkot a hatályba léptetésről, valamint biztosítja annak pénzügyi fedezetét. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezeti (SZTDSZ) elnöke, Kónya Gusztávné és Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke is ezt hangsúlyozta megkeresésésünkre annak apropóján, hogy Soltész Miklós szociális államtitkár bejelentette: péntekre ágazati egyeztetést hívott össze a szociális életpályamodellről.

Az időzítés enyhén szólva is érdekes: az ágazatban továbbra is sztrájkkészültség van, miután a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság követelései még nem teljesültek. Arról a bérpótlék-rendszerről sem kaptak konkrét tájékoztatást, amit a kormány ágazati béremelésként kommunikál. Szűcs Viktória a sztrájkbizottság szóvivőjeként úgy fogalmazott: a tárca által összehívott egyeztetés nem helyettesíti a sztrájkbizottság keretei közötti tárgyalásokat a követelésekről. Még akkor sem, ha azok között is a szociális bértáblára alapuló életpályamodell szerepel az első helyen. „Beszélhetünk cafetériáról, továbbképzésről vagy üdültetésről, de csak az után, ha a kormány minden egyes szociális dolgozó számára törvényben biztosítja a megélhetéshez szükséges differenciált jövedelmet. A bérrendezés a legégetőbb” – mondta a szóvivő. Az érdekvédők szerint legalább átlagosan 20 százalékkal meg kellene emelni a szociális, idős-, fogyatékos és pszichiátriai otthonokban, a bölcsődékben és a házi segítségnyújtásban dolgozók bérét. Ők 2013-ban a 2012-es létminimumnál is kevesebbet, nettó 72 544 forintot vittek haza havonta. Szűcs Viktória szerint az életpályamodell első lépéseként megalkotandó szociális bértáblának a minimálbéren, szakdolgozóknál pedig a szakmunkás bérminimumon kell alapulnia. Az alapbéreket a megfelelő szorzókkal differenciálnia kell az iskolai végzettség és a pályán eltöltött évek alapján. Az életpályamodellnek ugyanakkor egy reális helyzetfelmérésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a dolgozók anyagi és egészségügyi helyzetét, élet- és munkakörülményeit, továbbképzési és előmeneteli lehetőségeit.

A szociális dolgozók helyzetére leginkább az ombudsman őszi jelentéséből következtethetünk. Ezt Székely László „figyelemfelhívásnak” szánta, annak érdekében, hogy megkezdődjön „az ágazat hatékony működését elősegítő mielőbbi bérrendezés”, különös tekintettel arra, hogy a szociális dolgozók által ellátottak többnyire a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoport tagjai.

Lapunknak többen is jelezték: sokan inkább valamely egészségügyi intézménybe igazolnak át, ahol gyakorlatilag ugyanazért a munkáért ma már 20-30 ezer forinttal többet kaphatnak.

Lapunknak többen is jelezték: sokan inkább valamely egészségügyi intézménybe igazolnak át, ahol gyakorlatilag ugyanazért a munkáért ma már 20-30 ezer forinttal többet kaphatnak. -->