Keleti helyett amerikai nyitás

A keleti nyitás politikájának egyelőre kevés eredménye látszik az ázsiai exportban, hiszen a KSH statisztikái szerint visszaesett a kivitelünk aránya a kontinensre. Tavaly január és november között a teljes export 6 százaléka ment Ázsiába, míg egy évvel korábban 6,3 százalék volt az arány, ami abszolút értékben is kisebb visszaesést jelent. 2011 egészében még a teljes kivitel 7,6 százaléka vette az irányt kelet felé.
Amerika irányába viszont dinamikus az export növekedése.

A tavalyi év első 11 hónapjában már a kivitel 4,3 százaléka ment az amerikai piacokra, amire a 2011-es 3 százalékról nőtt a szint. Mivel az elmozdulás csupán néhány százalékpont, így viszonylag nehéz hosszabb távú trendekre következtetni, ugyanakkor az elmúlt három év iránya egyértelmű: Ázsia részesedése fokozatosan visszaesett a kivitelben, míg az amerikai kontinensé növekedett.

Kutatók szerint nem könnyű megváltoztatni az exportszerkezetet. „Magyarország szerves része a globális értékláncoknak, és a magyar külkereskedelmet ez határozza meg” – mondta Antalóczy Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanára. Ezzel egyetértett Éltető Andrea, a MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója is, aki szintén kiemelte, hogy a multinacionális vállalatoknak döntő része van az exportban.

Az elmúlt években az Európai Unióval is élénkültek a gazdasági kapcsolatok. 2013 januárja és novembere között az export 77,4 százaléka az EU-ban talált gazdát, ami 1,1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Németországba dinamikusan növekszik az export, amit a német gazdaság javuló teljesítménye is segíthet.

Törökország és Ukrajna felé is elindult az export növekedése tavaly, igaz, alacsony szintről. Brazíliába és Mexikóba is érdemben nőtt a kivitel – egy eléggé alacsony bázisról.

A magyar kormány mindent elkövet, hogy átalakítsa az exportszerkezetet. Kereskedőházakat nyit keleti országokban, hogy ezzel is élénkítse az exportot a gyorsan fejlődő, feltörekvő gazdaságokba. Leginkább rövidebb távon a kis- és közepes vállalatoknak nyújthat támaszt a gazdaságpolitikai irány. „A multik döntéseit nem befolyásolhatjuk, a kisebb vállalatoknak viszont lehet segíteni” – véli Antalóczy. „A keleti nyitás egy hosszú, tőke- és tudásigényes folyamat, és tudni kell, hogy nagyok a politikai és a gazdasági kockázatok, a korrupció pedig óriási” – mondta a BGF tanára. Éltető Andrea pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentősek a kulturális különbségek a keleti országok és Magyarország között. A logisztikai, szállítási költségek pedig szintén nem elhanyagolhatóak a távolság miatt.

Ázsiával szemben 1117 milliárd forint deficitet halmoztunk fel a tavalyi év első 11 hónapjában, ami kevesebb a 2011-es 1201 milliárdnál. Ez úgy jött össze, hogy a behozatal nagyobbat esett, mint a kivitel. Kevesebbet exportáltunk az Arab Emírségekbe, Hongkongba, Malaysiába, vagy például Szingapúrba. „Az utóbbi években leginkább a Nokia komáromi gyárának leépítése vetette vissza az ázsiai exportot” – véli Antalóczy. Tajvanba, a Koreai Köztársaságba és Kínába viszont növekedett a kivitel.

Noha a kormány 2018-ra azt szeretné elérni, hogy a keleti nyitásban érintett országokba menjen az export egyharmada, Antalóczy úgy vélte, hogy az exportszerkezeten csak hosszabb távon lehetne némileg változtatni. A nagy magyarországi autóipari beruházások pedig nem csak az ipari termelés szerkezetét, hanem az exportot is átalakítják, áruszerkezetét tekintve eddig is koncentrált kivitelünk még koncentráltabbá, a járműipar által dominálttá válik.