Magyarországon évente már több mint hétezer gyermek szorul átmeneti gondozásra lakhatási, elhelyezési, magatartási problémák miatt, vagy, mert bántalmazták. Számuk évről-évre növekszik, tíz évvel ezelőtt még éppen hogy csak meghaladta az ötezret. A növekedés oka döntően az elégtelen lakhatási körülmények és a családon belüli erőszak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából.
Mivel egyre kevesebb gyerek születik, a 18 évesnél fiatalabbak arányában is folyamatosan emelkedik az átmeneti segítségre szorulók száma: míg 2004-ben 4 ezer kiskorúra kevesebb, mint 3, 2012-re már több mint 4 ellátott jutott.
Az átmeneti ellátásra szorulók számának emelkedését ugyanakkor nem követte az ellátási lehetőségek bővülése, így a befogadóhelyek forgalma már csaknem kétszerese a rendelkezésre álló kapacitásnak, amely jelenleg háromféle megoldási lehetőséget biztosít: a gyermekek átmeneti otthonát, a családok átmeneti otthonát, valamint a helyettes szülő intézményét. Ez utóbbiak – akik a nevelőszülőkhöz hasonlóan családi pótlékra és nevelési díjra jogosultak - inkább a nagyobb településeken állnak rendelkezésre. Annak ellenére, hogy a hatályos szabályozás szerint valamennyi települési önkormányzatnak biztosítania kellene a helyettes szülői ellátást.
Családok átmeneti otthonát a 30 ezer lakosnál nagyobb, gyermekek átmeneti otthonát már a 20 ezer lakosnál népesebb településeken is kötelező lenne fenntartani. A KSH adatai szerint ugyanakkor az előbbi rendelkezésnek a települések 80 százaléka tett csak eleget, az utóbbinak minden harmadik érintett település, viszont kisebb helységekben működik az otthonok 10 százaléka. A kétféle otthontípusból 2012 végén összességében az ország minden régiójában működött legalább egy, a családok átmeneti otthonainál ez megyei szinten is igaz. Bács-Kiskun, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében egyáltalán nem működött gyermekek átmeneti otthona, míg Budapesten és Pest megyében található ezeknek az intézményeknek a fele.
A statisztikákból az is kiderült, hogy az alacsony iskolai végzettségű, aktív munkaviszonnyal nem rendelkező, sokgyermekes szülők gyermekei kerülnek nagyobb eséllyel átmeneti otthonokba. Az érintettek gyerekek 70 százaléka valóban átmeneti ideig, kevesebb, mint fél évig. Sajnálatos módon azonban a gyermekek – és családok - 10 százaléka két éven belül ismét visszakerül az ellátóhelyre. Ahogyan az is, hogy 15 százalékuk több mint egy évig szorult segítségre. Az átmeneti gondozásból kikerülők közül évente átlagosan háromszáz gyereket, a távozók 5 százalékát tartós gondozásba kell venni, ők gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz kerülnek,
Kevesebb a pénz, de a feladat is
Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataik ellátására az idén 218 573,1 millió forint költségvetési támogatást kapnak az önkormányzatok. A Magyar Államkincstár adatai szerint tavaly 189 331,8 millió forint volt a keret, a gyermekétkeztetés támogatása azonban akkor még más soron szerepelt 43 594,4 millió forinttal.
Az idei keret így látszólag szűkösebb is az összesen több mint 232 925 millió forintos előző évinél, ugyanakkor tavaly számos szociális és gyermekvédelmi intézmény is átkerült az államhoz.
