BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Perbeszéd helyett párbeszéd

A közvetítés – más néven mediáció – a hagyományos vitarendező (peres) eljárásoktól eltérő vitarendezési mód, amelynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek párbeszéd során kölcsönösen elfogadott megállapodással zárják le a vitájukat.

A peres eljárástól eltérő vitarendezéshez, vagyis a mediációhoz egy közvetítő személy, a mediátor segítségét veszik igénybe. Sokan választják a vitarendezésnek ezt a bíróságon zajló, de mégis peren kívüli módját. Négy felnőtt közül egynek biztosra vehetően van vagy volt valamilyen – peres vagy nemperes – ügye folyamatban az utóbbi egy évben, hiszen a statisztikában több mint másfél millió peres ügyet regisztráltak. Ha sikerül a bíró kezéből a saját hatáskörükbe venni a döntést, az mindenkinek jó: a felek maguk munkálnak ki minden érintett számára elfogadható és betartható megoldást.

A bírósági közvetítői eljárás a per megindulásától kezdve bármikor igénybe vehető a bíróságon. Az eljárás általában segít normalizálni a felek megromlott kapcsolatát is, ami igen fontos olyan helyzetben, amikor a vitás felek üzleti vagy családi kötelék folytán hosszabb időre rendszeres kapcsolatban maradnak egymással. A perben megszokott nyertes-vesztes pozíció nincs a közvetítői eljárásban, mert a felek maguk találják meg a megoldást a mindnyájuk számára hosszú távon is elfogadható problémájukra.

Már elkezdődött perben lehet igénybe venni a mediációt. Előnye, hogy akár néhány hét alatt lezárható a vitás ügy, hiszen a közvetítői ülések időpontját a felek kéréséhez igazítják. A bíróságon dolgozó közvetítő telefonon vagy e-mailen közvetlenül kapcsolatba lép a felekkel, és időpontot egyeztet velük.

Lényeges előnye a közvetítői eljárásnak, hogy a perrel ellentétben ez nem nyilvános, sőt a közvetítőnek szigorú titoktartási kötelezettsége van a közvetítői eljárás során elhangzottakról, még a perben eljáró bírót sem informálhatja, ha megállapodás hiányában a per folytatódna vagy ha a felek végül nem kérik a megállapodás bírói egyezségbe foglalását.

Pénzbeli előnye is van a bírósági közvetítésnek. Először is a bírósági közvetítés illetékmentes, vagyis nem kell díjat fizetni a bíróságon belül zajló közvetítői eljárás lefolytatásáért. Másrészt pedig a közvetítői eljárásban kötött megállapodás alapján létrejövő perbeli egyezség és a per megszűnése esetén jelentős illetékkedvezményben részesíthetők a felek attól függően, hogy az eljárás mely szakaszában jön létre a per folyamatára kiható megállapodás:

A bírósági közvetítői eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy peren kívüli ügye már folyamatban van a bíróságon. Családjogi, például vagyon megosztással kapcsolatos keresetben, szerződéses, vagy szerződésen kívüli jogvitákban, de gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitáiban, és nagyon hatékony munkajogi vitákban, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.

Mikor nincs helye közvetítésnek?

Nem lehet igénybe venni bírósági közvetítői eljárást közigazgatási, apaság megállapítása iránti, gondnokság alá helyezési, a gondnokság megszüntetésére irányuló perekben. Nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt, vagy valamelyik fél pszichés vagy kórós állapota miatt.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.