Mi kell a kétharmadhoz, vagy ahhoz, hogy ne legyen kétharmad?

Az új választási rendszerben tovább nőtt az egyéni választókerületek aránya, fokozottan igaz tehát, hogy nem csak a választás maga, de a kétharmad is ezen az ágon dől el. A Republikon Intézet mandátumbecslő modelljének segítségével ezúttal azt vizsgálta meg, milyen támogatottság mellett tud a Fidesz-KDNP annyi választókörzetet megnyerni, amivel valószínűleg ismét kétharmaddal kormányozhatna – valamint, hogy milyen esetben veszíti el a kormányzáshoz szükséges többséget.

Az egyéni mandátumok sorsába a Jobbik és az LMP nagy valószínűséggel nem fog beleszólni, de a teljes parlamenti létszám miatt velük is kalkulálni kell. A választási eredmények becslésekor ezért négy forgatókönyvvel számoltak: egy, a 2010-es eredményét felülmúló (20 százalékos) és egy attól némiképp elmaradó (15 százalékos) Jobbikkal, valamint egy, a 2010-es eredményét megismétlő (7 százalékos), illetve egy parlamenti küszöböt el nem érő (4 százalékos) LMP-vel.

Egy 15 százalékos Jobbik és egy 4 százalékos LMP mellett a Fidesznek legalább 47 százalékot kell elérnie a minősített többség eléréséhez. Ha az LMP 4, a Jobbik pedig 20 százalékot szerezne - ez közel áll a Medián ma publikált adataihoz -, akkor ennél valamivel jobb eredményt kell a Fidesznek elérnie, de a 106-ból 94 egyéni győzelemmel így is kétharmados volna a győzelmük.

A kulcs a Fidesz és a Kormányváltók közötti különbség kérdése, mely lényegében független a forgatókönyvektől: nagyjából 14-15 százalékpontnyi Fidesz-KDNP előny az, amivel a kormánypárt megszerzi a kétharmadhoz szükséges mandátum-mennyiséget. Ha ennél az előnynél kevesebbel végez, úgy valószínűleg nem lesz kétharmada, míg ha ennél nagyobb különbséggel nyer, úgy a kétharmad biztosabb.

Ezzel az eredménnyel ugyanis az jár, hogy a Fidesz-KDNP a 106 egyéniből 91-95 győzelmet tud szerezni – ez pedig a listás támogatottsági adatokhoz tartozó mandátumokkal együtt összesen legalább 133 képviselői helyet jelent, tehát újbóli kétharmadot. Ha azonban az ellenzéki pártok ennél, tehát 11-15-nél több egyéni győzelmet tudnak szerezni, az jó eséllyel azt jelentheti, hogy a Fidesznek nem lenne alkotmányozó többsége az új Országgyűlésben.