„Ezen a héten ülünk le egyeztetni ügyfeleinkkel, hogy milyen további lépéseket tegyünk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságnak (EJEB) a magyar egyházjogi törvénnyel kapcsolatos ítélete után” – nyilatkozta lapunknak a Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője.
Az EJEB szerint a magyar államot beperlő vallási közösségek vallásszabadsága és egyesülési szabadsága sérült azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A bíróság szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás az állami támogatással visszaélő közösségek kiszűrésére.
A Strasbourgban a magyar államot képviselő igazságügyi tárca lapunkkal annyit közölt, hogy az ítélet még nem jogerős, Magyarországnak lehetősége van három hónapon belül fellebbezni. Egyelőre az ítélet részletes szakmai vizsgálata folyik, ezt követően születhet meg a kormányzati álláspont a kérdésben. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangoztatta, hogy a strasbourgi testület nem az hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák.
A TASZ kilenc egyházat képviselt az ügyben, a bíróság szerint a feleknek kell megegyezniük a kártérítés mértékében, ezzel kapcsolatos lépéseket terveznek. A szervezet szerint az egyházjogi törvény és az Alaptörvény módosítására is szükség lesz az ítélet értelmében, ami akár több tucat egyházat is érinthet. Az egyházjogi törvény életbe lépése korábban több száz egyházat is érintett, közülük sokan megszűntették azóta tevékenységüket, vagy átalakultak egyesületekké. A TASZ szerint a strasbourgi, illetve a tavalyi alkotmánybírósági ítélet (amit a kormány nem hajtott végre) megteremtik mind bírósági, mind alkotmánybírósági eljárások jogalapjait.
„Anyagi kár főként abban érintette a felekezeteket, hogy az egyházi státusz elvesztésével nem vehették igénybe az 1 százalékos felajánlását” – mondta Hegyi Szabolcs. Az 1 százalékokhoz költségvetési támogatás is járul, ezeket sem kapták meg a TASZ által képviselt felekezetek. További kártérítési tételeket jelent, hogy több egyház karitatív szolgáltatásokat végzett, például a hajléktalan ellátásban, vagy szociális, gyógyító intézményeket tartottak fenn.
Az egyházi státusz elvesztésével megszűnt ezek állami, fejkvóta alapú támogatása. Egyes egyházak az 1 százalékos felajánlások elvesztése miatt néhány milliós tételt jelentettek be, az intézményeket fenntartóknak több 10 milliós, vagy akár 100 milliós kártérítési igényük van.
Hegyi Szabolcs szerint a kormány minden valószínűség szerint kérni fogja a strasbourgi nagykamara eljárását már csak az idő húzása miatt is, erre 3 hónapja van. Valószínűleg ezt a kérelmet nem fogják befogadni, ekkor fog véglegessé válni az ítélet. Ezután lesz 6 hónapjuk a feleknek az egyezkedésre, ami így várhatóan ez év végéig el fog húzódni.
Bölcskey: új rendszer kell
Újra kell gondolni az egyházfinanszírozási rendszert, és ehhez határozott szándék, világos politikai döntés kell – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a reformatus.hu honlapnak adott interjújában. Az egyházi vezető szerint az elmúlt négy év kormányzása alatt nyitva maradt az egyházfinanszírozás hosszú távon kiszámítható modelljének kérdése. Közölte: nem tartják kiszámíthatónak és megnyugtatónak azt, hogy a személyi jövedelemadó felajánlásokra épül a finanszírozás, és ezt már 2010-ben is jelezték a kormánynak.
