„Jean-Claude Juncker nem szerepelt a szavazólapokon, nem indult el a választásokon, nem választotta meg őt senki” – tömören így utasította el több európai lapban pénteken megjelent cikkében David Cameron brit kormányfő a főbb európai parlamenti frakciók azon érvét, miszerint a polgárok az EP-választásokon úgy döntöttek, hogy az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, a volt luxemburgi kormányfőt szeretnék az Európai Bizottság élén látni. A brit kormányfő cikke egy nappal az után jelent meg, hogy a választásokon győztes Európai Néppárt mellett a szocialista, a liberális és a zöld frakció is egyértelművé tette az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy számára, hogy csak Junckert tudják elfogadni jelöltként. A néppárti frakcióvezető leszögezte: ha az Európai Tanács más jelöltet állít, akkor intézményi válság tör ki az EU-ban.
A szabályok szerint az Európai Bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg, ám a jelöltet az Európai Tanács állítja. A vita alapja az, hogy a föderalista, illetve a nemzetállamok Európáját támogató tábor eltérően értelmezi a Lisszaboni Szerződés vonatkozó előírását. Eszerint az Európai Tanácsnak a „választási eredmények figyelembe vételével” kell jelöltet állítania a brüsszeli testület élére. A Cameron vezette blokk azzal érvel, hogy a szerződés nem azt írja elő konkrétan, hogy a választásokon győztes párt jelöltjét kell támogatnia az Európai Tanácsnak, míg az EP frakciói csak azt tudják demokratikus megoldásnak elfogadni, ha Juncker kapna felkérést a posztra.
Juncker megválasztása esetén az EU-ból való brit kilépés lehetőségével állítólagosan fenyegető Cameronnak, illetve az őt támogató kormányfőknek valójában nincs vétójoguk, így nem tudják azt megakadályozni, hogy az Európai Tanács Junckert nevezze meg jelöltként. Az állam- és kormányfők ugyanis minősített többséggel választják meg jelöltjüket, ha nem sikerül egységesen egy személy mellett dönteniük. A Tanácsban összesen 352, a népességszám alapján súlyozott szavazatot osztanak szét a tagállamok között, amiből 93 voks szükséges az úgynevezett blokkoló kisebbséghez, vagyis egy adott döntés megakadályozásához. A Juncker jelölését eddig nyíltan elutasító Nagy-Britanniának, Hollandiának, Magyarországnak, illetve Svédországnak viszont összesen csak 64 szavazata van, bár nem kizárt, hogy más tagországok is csatlakoznak majd ehhez a táborhoz.
A minősített többségi szavazatok megoszlása az Európai Tanácsban
Egyesült Királyság: 29Hollandia: 13
Magyarország: 12
Svédország: 10
A 28 tagállamnak összesen: 352
Minősített többség: 260
Blokkoló kisebbség: 93Angela Merkel német kancellár próbál közvetíteni a két tábor között, egyrészt támogatja Juncker jelölését, másrészt azt szeretné, ha a jelölt kiválasztásában érvényesülne az „európai szellem”, vagyis a konszenzusos döntés az Európai Tanácsban.
London cáfolja az alkut
Az EurActiv értesülése szerit Cameron valójában beleegyezne Juncker bizottsági elnökké választásába, ha a leendő brüsszeli testületben a brit biztos alelnöki rangban egy olyan csúcstárcát kapna, amely a belső piaci, illetve versenyügyek mellett az energiapolitikát is lefedné. London azonban cáfolta a hírportál értesülését.
Elvileg az EU állam- és kormányfői a június 26-27-i uniós csúcson dönthetnek arról, hogy kit jelölnek José Manuel Barroso utódjául. Az Európai Parlament pedig a július 15-16-i plenáris ülésen szavazhatna a jelöltről. A jelöléssel kapcsolatos eltérő álláspontokat látva azonban elképzelhető, hogy a döntés őszre csúszik át, hiszen a Barroso vezette jelenlegi testület mandátuma október 31-ig tart.
Hollandia: 13
Magyarország: 12
Svédország: 10
A 28 tagállamnak összesen: 352
Minősített többség: 260
Blokkoló kisebbség: 93 -->
