BUX 43,042.48
+0.14%
BUMIX 3,816.92
+0.11%
CETOP20 1,817.1
0.00%
OTP 9,102
+1.25%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.14%
+2.76%
ZWACK 17,200
-1.15%
0.00%
ANY 1,545
-0.64%
RABA 1,170
+2.63%
-0.98%
+1.88%
0.00%
0.00%
+1.33%
+5.26%
-0.26%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
-0.98%
+0.52%
ALTEO 2,990
-0.33%
0.00%
-0.11%
0.00%
0.00%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+1.01%
0.00%
+2.07%
-14.09%
-0.37%
-1.33%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
-6.29%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
-5.35%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Kimondta az EBESZ: óriási bajok az áprilisi választás tisztaságával

Az állami propaganda a kormánynak kampányolt, a választási rendszer átalakítása is a Fidesznek segített, a határon túli szavazatoknál sérült az egyenlőséghez való jog - csak néhány kritika ez az EBESZ most kiadott jelentéséből az áprilisi magyar választásról. Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződését a demokratikus választások feltételeiről.

Súlyos problémákat talált az EBESZ a magyar választáson. A most kiadott jelentésükben részletezték, mi mindent találtak a megfigyelőik április 6-án, és az eredmények lesújtóak.

Persze a választást többé-kevésbé korrekt módon megszervezték, és az is rendben volt, hogy minden választókörzetben több jelölt közül lehetett választani.

Az idei választást már új szabályok szerint rendezték meg, mint a korábbiakat. Az EBESZ szerint összességében negatívak voltak az új választási törvény hatásai. Ráadásul a törvényt úgy fogadták el, hogy nem volt mögötte elegendő társadalmi támogatottság - teszik hozzá.

Súlyos problémákat találtak a kampányban, kezdve onnan, hogy a kampányfinanszírozás átláthatatlan, a pártokat pedig alig lehet elszámoltatni. Ennél is nagyobb bajt jelez az, hogy az állami propaganda az EBESZ szerint a Fidesznek kampányolt. Ezzel Magyarország megsértette az EBESZ koppenhágai szerződését - ez az európai demokratikus választások feltételeit határozza meg.

A magyar sajtó erősen elfogult volt a kampányban - írják. Ennek az egyik oka az, hogy nagyon sok sajtótermék van a kormányhoz közel álló üzletemberek kezében. De nem csak közvetlen nyomásgyakorlásról volt szó. Az állami hirdetések súlya túl nagy a reklámpiacon. A médiapiac nem plurális, a lapoknál erős az öncenzúra. Ráadásul a kereskedelmi tévékből gyakorlatilag kitiltották a politikai hirdetéseket. Valójában persze nem kitiltás történt, de az, hogy ingyen kellett volna leadni hirdetéseket, a valóságban ezt hozta magával.

De nem csak a kampány jelentett problémát, maga a választási rendszer is furcsa volt. Idén már sokkal nagyobb volt az egyéni választókörzetek szerepe. Ez önmagában nem baj természetesen. A választókörzetek határait azonban úgy húzták meg, hogy felmerült a vád: a Fidesz saját érdekeit nézve rajzolta meg a választótérképet.

Problémás volt az is, hogy az egyéni körzetekben nem csak a vesztesek, hanem győztesek is magukkal vihettek töredékszavazatokat a listára, annyit, amennyi előnnyel nyertek. Ez az EBESZ szerint azt eredményezte, hogy hat képviselővel többet küldhetett a Parlamentbe a Fidesz–KDNP.

Ami a választás tisztaságának magyarországi felügyeletét illeti, ott sem volt minden rendben. A választást felügyelő hatóságok tagjainak megválasztásába ugyanis egyedül a Fidesz szólhatott bele.

Problémásnak jelezte az EBESZ azt is, hogy Magyarország határain kívül élő állampolgárok közül a határon túli magyarok nagyságrendekkel könnyebben szavazhattak, mint azok a magyarországiak, akik külföldön dolgoznak. A kivándoroltaknak - valamint azoknak, akik egyéb okból épp nem otthon voltak a szavazás napján, de van magyarországi lakcímük - esetenként több száz kilométert kellett utazniuk a szavazáshoz, míg a határon túliak akár levélben is voksolhattak. Nem véletlen, hogy a több százezer kivándorolt közül alig húszezren szavaztak. Ezzel sérült az egyenlőséghez való alapvető jog - állapította meg az EBESZ.

Bajok vannak a kisebbségek új választási rendszerével is - állítják. A kisebbségek ugyan küldhetnek képviselőket a parlamentbe, ráadásul papíron szépnek tűnik, hogy egy mandátumhoz nekik csak annyi szavazat kell, ami egy pártlistás mandátumhoz szükséges szavazatszám negyede. Csakhogy a gyakorlatban ez így is egy olyan magas számot jelent, amelyet csak a roma és talán a német kisebbségnek van esélye elérni. Ha ezt a számot nem érik el, akkor csak szószólót küldhetnek a parlamentbe, szavazati jog nélkül - így is történt végül.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek