Most kezdődik csak igazán a háború Ukrajnában
Ha minden ilyen egyszerűen menne! A 24 éves lvovi Jekatyernia Lagno az orosz sakkválogatott tagjaként folytatja karrierjét. Minden idők legfiatalabb női nagymestere Moszkva 20 ezer eurójába került, ennyi a kárpótlás az átigazolásért. A felek persze nem egyeztek meg könnyen, de a nemzetközi szövetség közbenjárásával július 11-én pont került a március óta húzódó ügy végére. Lagnót nyilván hazaárulónak tartják Ukrajnában, de őt ez a legkevésbé sem érdekli.
Ha minden ilyen könnyen menne! Oroszország és Ukrajna a vitás ügyekben tárgyal, aztán nemzetközi közvetítéssel megegyeznek, Moszkva fizet, és minden megy tovább. Ukrajna területi sérthetetlenségének ára azonban megfizethetetlen. Még akkor is, ha ez a krími népszavazás és a terület Oroszországhoz csatolása óta erősen megkérdőjelezhető. Bár a Krím kérdésében hosszú évek után nemzetközi bíróság mondhat ítéletet, Kijev a ennyi időt nem akar várni.
Petro Porosenko ukrán államfő néhány napja új védelmi minisztert nevezett ki, s ha lúd, legyen kövér, vezérkari főnöknek is saját jelöltjét állíttatta. A miniszter már kinevezése napján harsányan közölte, hogy a győzelem napját Szevasztopolban ünnepli majd meg az ukrán hadsereg. Vagyis a gazdasági és diplomáciai csatározás után megkezdődött a katonai előkészület is a Krím visszaszerzésére.
Gondolom, a miniszter tudja, mit beszél. Így azt is tudnia kell, hogy jelen állás szerint ez egyfajta hadüzenet Oroszország ellen. Hiszen a terület Moszkva szerint legitim úton immár Oroszországhoz tartozik, még akkor is, ha a világ nem ismerte el az ott tartott népszavazást, és annak elcsalt eredményét, amiért is a világ egy része kevésbé hatékony szankciókkal sújtja az oroszokat.
Rendkívül figyelemre méltó, hogy a miniszteri szavakra érdemben nem reagált a Kreml. Ez azt jelenti, hogy Moszkva nem foglalkozik a kijevi fenyegetéssel, tovább folytatja krími politikáját. A költségvetés tartalékból már nyugdíjfelzárkóztatásra, fejlesztési tervek kidolgozására különít el rubel milliárdokat, s mivel a Krímet és Oroszországot a szárazföldön blokkolja Ukrajna, hídépítésbe kezd. Gyanítom, az ukrán védelmi miniszter a kijelentésével csak provokál, hiszen Kijev, hogy a sakk példánál maradjak, nem kísérelhet meg kiszámíthatatlan kimenetelű vezéráldozatot. Egy krími háborúból Ukrajna borítékolhatóan nem jönne ki győztesen. A Krímet csapatai még bevenni sem tudnák, az orosz hadsereg ezt meghiúsítaná. Más kérdés, hogy minden jel arra utal: a Krím a legtragikusabb példa arra, hogy áldemokratikus lépésekkel (kiprovokált népszavazás) a nagyhatalmaknak mindent szabad. Jogász és politikus legyen a talpán, aki egy krími ukrán katonai manőverben azt tanácsolná mondjuk, a NATO-nak, hogy fegyverrel sorakozzon fel Kijev mögé. Kijev téved, ha azt hiszi, hogy a NATO katonákkal erősítené a krími harcokban.
A NATO arra is kényesen ügyel, hogy a kelet-ukrajnai eseményekbe a szócsatákon kívül más módon ne avatkozzon be. Annyit persze tesz a szövetség, hogy az ukrán határ menti NATO-tagállamokat megerősíti, de ez a maximum, ami tőle telik. Porosenko ettől függetlenül biztos magában, hiszen a legutóbbi komoly ukrán katonai veszteség után megfenyegette a szakadárokat. Azt mondta, minden elesett katonáért százszorosan megfizetnek a terroristák. Ez egyelőre szavakban kifejezett mészárlás, de az államfő utóbbi napokban hozott döntései azt mutatják, komolyan gondolja a teljes offenzívát Donyeck, Luhanszk és a többi város megtisztítására.
Az elmúlt napokban Ukrajnában semmivel sem kerültek közelebb a válság megoldásához. Igaz, ez már nem patthelyzet, annál sokkal rosszabb.
