Négyszázmillió eurót szánnak a károkra az orosz embargó miatt

A görög termelők és a lengyel kormány – többek között – felszólította az EU-t, hogy térítse meg az embargó miatt keletkezett károkat vagy vezessen be ártámogatást. Az unió illetékesei hivatalosan még nem reagáltak a felvetésre, Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa azt mondta: az Európai Bizottságnak 400 millió eurós – 125 milliárd forint – alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az érintett termelőket. A bizottság egyelőre csak a lengyel almatermelők kártalanításáról tárgyalt az, a többi gyümölcs- és zöldségtermelő ügye csak érintőlegesen került szóba – írta a Gazeta Wyborcza lengyel napilap. Lengyelország legalább 700 millió dollárra becsüli a veszteséget.

Szlovákiában a tilalom közvetett hatásainak begyűrűzésétől tartanak leginkább, ennek lehetnek súlyos következményei – írta több szlovákiai lap is. A Hospodárské Noviny  napilap szerint az embargó kilenc szlovák élelmiszeripari céget érint, a vállalatok fele országos jelentőségű, esetenként piacvezető termékeket gyárt. A lap úgy tudja: több cég is termelésének kétharmadát az orosz piacon értékesítette. Az érintett agrárvállalkozások az idei év első felében hatszáz tonna húsipari és közel kétszáz tonna tejipari terméket exportáltak.

Ukrajna is reagált az tilalomra: a parlament kedden szavaz arról, hogy leállítják vagy korlátozzák az orosz tranzitgázt. Ukrajna kész arra, hogy leállítsa a területén – beleértve a légterét is – átvonuló tranzitot – jelentette be a közelmúltban Arszenij Jacenyuk miniszterelnök. Ha elfogadják a kormányfő javaslatát, akkor Magyarország nem kap Ukrajnán keresztül orosz gázt, míg az orosz repülők nem használhatják a szomszédos ország légteret. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozata szerint célszerű lenne összehívni a magyar-orosz kormányközi bizottság ülését októberben a kialakult helyzet áttekintésére – mondta Tóth Imre, a tagozat elnöke. A szakember szerint az orosz gazdasági kapcsolatokat érintő szankciók sokkal keményebb hatással lesznek az üzleti kapcsolatokra, az unióra illetve a magyar gazdaságra, mint ahogyan azt az elemzők prognosztizálják. Fennáll a veszélye annak, hogy a szankciók bevezetésével üzleti kapcsolatok szakadnak meg, szünetelnek, és nehéz lesz a jelenlegi helyzetet visszaállítani – tette hozzá.

A tagozat elnöke úgy értékelte: az embargó a nemzetközi és hazai nagyvállalatokat, kisvállalatokat egyaránt érinti, példaként említette a Molt, az OTP-t, az MVM-et, illetve a magyar beszállítókat alkalmazó nemzetközi autógyártókat. A kamara adatai szerint az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát megközelítően ezer hazai kis- és középvállalkozás adja.

Kiiktatják a dollárt is
Az orosz és a kínai jegybank megállapodás-tervezetet dolgozott ki a két ország közötti kereskedelmi forgalom saját devizában történő elszámolásának és a dollár kiiktatásának lehetővé tételére. A tervezet elősegíti a közvetlen jüan- és rubelüzletek forgalmának növekedését az orosz és a kínai devizapiacokon. A Rosszijszkaja Gazeta lap szerint az orosz-kínai kereskedelmi forgalom 75 százalékát számolják el jelenleg dollárban.