BUX 43,225.98
-1.00%
BUMIX 3,795.88
-0.33%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,140
-2.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+8.04%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
0.00%
ANY 1,550
-0.96%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.78%
0.00%
-3.29%
OPUS 150.8
-0.79%
0.00%
+0.13%
0.00%
-0.93%
OTT1 149.2
0.00%
-2.25%
MOL 2,888
+0.07%
-0.52%
ALTEO 2,940
-0.34%
0.00%
-0.55%
0.00%
+1.79%
+1.84%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+1.27%
+0.74%
0.00%
-0.76%
+1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Élet a kétharmad után - Az alkotmányt és a választási törvényt sem írhatják át

Okozhat még kellemetlen pillanatokat a kormányzás során is a kétharmad elvesztése a kabinetnek. 2010 tavasza óta a kormánypártok átalakították, amit akartak, a mostani ciklusban valószínűleg jóval kevesebbszer nyúltak volna a kétharmados törvényekhez, mint korábban. Ám néhány akna így is maradt a rendszerben: az adósságszabály átalakítása, vagy új alkotmánybírák megválasztása nem megy ellenzéki szavazat nélkül.

A hét két parlamenti ülésén még nem vesz részt Kész Zoltán, hamarosan azonban hivatalosan is átveheti a mandátumát a veszprémi időközi választás győztese. Azzal, hogy a baloldali ellenzék által támogatott független jelölt nyert Veszprémben, eldőlt, hogy közel öt év után a Fidesz-KDNP kétharmados többség nélkül lesz kénytelen kormányozni.

Igaz, a kormánypártok így sem kerülnek túl nehéz helyzetbe. Nagyon kevés ugyanis az olyan parlamenti döntés, amelyhez az összes képviselő kétharmadának igen szavazata kéne, a legtöbb helyzetben elég, ha az épp jelen lévők kétharmada igennel voksol. Összesen 19 olyan döntés van, amelyhez mindenképp 133 igen szavazatra van szükség, de ezeknek a többsége aligha kerül napirendre. Ilyen kérdés az, hogy kilépjünk-e az Európai Unióból, hogy hadiállapotot, szükség- vagy rendkívüli állapotot hirdessenek, vagy az, hogy a köztársasági elnököt megfosszák a tisztségétől.

Külön kategóriát jelentenek az összes képviselő kétharmadát igénylő szavazások közt a személyi döntések. Legalább 133 szavazat kell az alkotmánybírák megválasztásához – 2018-ig még öt alkotmánybíró mandátuma jár le, az ő utódaik megválasztásához kelleni fog ellenzéki szavazat is. Az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az Állami Számvevőszék elnökét is az összes képviselő kétharmadával választják, ahogy a legfőbb ügyészt és az alapvető jogok biztosát is. Azonban ebben a ciklusban egyikük mandátuma sem jár le, velük szerencséje van a Fidesznek.

Nagyobb problémát jelenthet, hogy az Alaptörvény módosításához is az összes képviselő kétharmada kell. Vagyis mindenképp kéne ellenzéki voks ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság, az ügyészség, vagy épp a bírósági rendszer elemeit megváltoztassák.

Eldőlt az is, hogy néhány ellenzéki képviselő segítsége nélkül mindenképp életben marad az adósságszabály: az Alaptörvény írja elő, hogy az államadósságnak minden évben csökkennie kell, amíg a szintje nem csökken a GDP 50 százaléka alá. A szabály túlzottan merev a Költségvetési Tanács szerint is, ám most már, a kormány ezt csak úgy tudná megváltoztatni, ha találnána pár ellenzéki képviselőt, akit sikerül meggyőzni a változás gazdasági racionalitásáról. Ugyanígy nem volna elég a Fidesz-KDNP összes igen szavazata ahhoz, ha a következő három évben netán le akarnák cserélni a forintot euróra – ám ebben az esetben biztosan nem okozna problémát néhány ellenzéki voksot begyűjteni.

Tágabb az a kör, amelyhez elég az épp gombot nyomó képviselők kétharmadának igenlése. 2010 óta összesen 132 olyan törvényt vagy törvénymódosítást fogadtak el, amelynek a megváltoztatásához kétharmad kell. Ennek a döntő többsége persze az előző ciklusra esett, ám még tavaly őszre is jutott 14. A legfrissebbek közt van például néhány adószabályozás, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási rendszerhez kapcsolódó törvények, vagy épp a közmédiát szabályozó törvénycsomag néhány pontja. Igaz, amikor az ilyen javaslatokról kell szavazni, gyakran kap segítséget a kormányoldal. Emlékezetes, tavaly decemberben, amikor a fideszes Lasztovicza Jenő betegsége miatt nem vett részt a szavazásokon, a Jobbikból Vona Gábor beteget jelentett, és néhány kétharmados szavazásnál aznap még egy-egy jobbikos politikus nem nyomott gombot. Sőt, nem várt helyről is érkezett segítség: Gyurcsány Ferenc sem szavazott aznap mindig.

Egy ponton mégis fájó mélyütés lehet a veszprémi vereség a Fidesznek: ezután nem tudják átalakítani a választási rendszert. A választást szintén sarkalatos törvény rendezi, az pedig ebben az ügyben a legkevésbé valószínű, hogy lesz akár csak egy ellenzéki képviselő is, aki a kormánypártokkal együtt szavazna. Márpedig a Fidesz 2014-ben is csak úgy tudott minősített többséggel nyerni, hogy előtte a saját szája íze szerint alakította át a választási rendszert és a körzethatárokat, erre 2018 előtt újra már nem lesz lehetőségük.

Mennyit ér egy időközi?

2014 ősze előtt utoljára 2000-ben tudott MSZP-s jelölt nyerni időközi választáson. A kettő közt tíz olyan időközit tartottak, amely eredményes lett, mind a tízet a Fidesz jelöltje nyerte. Korábban az is szinte elképzelhetetlen volt, hogy a baloldal valahol nyerjen – most pedig egymás után már a második győzelmet aratja az általuk támogatott jelölt. Ráadásul míg tavaly ősszel Újpesten az MSZP-győzelem papírforma volt, addig Veszprém jó egy évtizede stabil jobboldali bázisnak számít. De a Fidesz korábbi sikerszériáját ellenpéldának is felhozhatjuk, miért nem számít mégsem annyira sokat egy időközi siker: hiába nyertek mindenütt, a parlamenti többséget csak 2010-ben tudták megszerezni.

Ami miatt mégsem elhanyagolható a veszprémi eredmény, az a kétharmad elbukása mellett a lélektani hadviselés. 2010-ben és 2014-ben is azért lehetett a vártnál is elsöprőbb a Fidesz győzelme, mert a választók nem hittek abban, hogy volna ellenfelük. Nagy kérdés, hogy ez 2018-ban lehet-e másképp. Az az ellenzéki párt pedig hatalmas előnybe kerülhet, amelyik előbb és hitelesebben azt a képet tudja kialakítani magáról, hogy képes a kormányváltásra.

Ami miatt mégsem elhanyagolható a veszprémi eredmény, az a kétharmad elbukása mellett a lélektani hadviselés. 2010-ben és 2014-ben is azért lehetett a vártnál is elsöprőbb a Fidesz győzelme, mert a választók nem hittek abban, hogy volna ellenfelük. Nagy kérdés, hogy ez 2018-ban lehet-e másképp. Az az ellenzéki párt pedig hatalmas előnybe kerülhet, amelyik előbb és hitelesebben azt a képet tudja kialakítani magáról, hogy képes a kormányváltásra. Győzelmi ünneplés Veszprémben. Fotó: MTI -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek