Közélet

Drónok harca határok és szabályok nélkül

Amíg Párizsban nyugtalanságot okoztak az elmúlt hetekben a francia főváros fölött röpködő pilóta nélküli, távvezérelt repülőgépek, addig Lisszabonban a csodájára jártak a most bemutatott, agyhullámokkal irányított drónnak. A szakértők nagy bajba kerültek a repülő szerkezetek elterjedésével, mert használatukat fontos volna szabályozni, ám ez nem is olyan egyszerű.

Nem újdonság, hogy a modern fegyveres konfliktusokban szinte mindenhol használnak drónokat felderítésre és kutatásra. Talán ezért is nyugtalanította az elmúlt napokban annyira a párizsiakat a francia főváros nevezetességei fölött felbukkanó repülő szerkezetek látványa, amelyekről kiderült, hogy az Al-Dzsazíra három újságírója – akiket letartóztattak, majd szabadon is engedtek – irányította őket, egyelőre nem tudni, miért.

A pilóta nélküli, távvezérelt repülőeszközökről szóló hírek naponta özönlenek: a napokban jelentették be például azt, hogy az orosz Kalasnyikov Konszern is drónokat gyárt a jövőben, amelyeket határellenőrzésre, felderítésre és speciális missziókra használnak majd. Ugyancsak most adta hírül a washingtoni diplomáciai tárca, hogy az amerikai kormány növelni kívánja a dróneladásokat.

Két évszázada is voltak

Annak ellenére, hogy a pilóta nélküli,repülőeszközök tömeges elterjedése a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után kezdődött, az eredetileg katonai céllal készült drónokat már a 19. század közepén is használták. „A modern értelemben vett drónok néhány részterület „háziasítása” miatt lettek népszerűek, amely többek között a globális helymeghatározási képességnek, a könnyűszerkezetű és strapabíró anyagoknak, az energiaellátási rendszerek hatékonyabbá válásának és az infokommunikációs fejlesztéseknek köszönhető” – mondta a Vasárnap Reggel hetilapnak dr. Németh József Lajos biztonságpolitikai szakértő, a biztonságpolitika.hu szakportál felelős szerkesztője. A legnagyobb katonai előnyük, hogy potenciális emberveszteség nélkül, nagy távolságokról és huzamos időn át lehet vele a célterületet vagy célszemélyeket megfigyelni, adott esetben megsemmisíteni. Ez utóbbi egyébként számos politikai, jogi és erkölcsi vita tárgya” – tette hozzá a szakember.

Tudományos kísérletek

„Azt, hogy mikor, milyen típusú drónt használunk, nagyban meghatározza az, amire alkalmazzuk. A választóvonal alapvetően etikai jellegű, és ez mind a békés, mind a háborús felhasználás esetében is igaz” – avatott be a drónok titokzatos világába a szakértő, aki szerint a repülő szerkezetek felhasználásának tárháza ma már kimeríthetetlen. „Drónt ma már ugyanúgy használnak sport-, valamint kutató-mentőtevékenységekre vagy épp szállításra, mint ahogyan segítség lehet a televíziós műsorkészítésben, felderítésben, megfigyelés során, rendfenntartásban, tudományos kísérletekben is” – magyarázta a szakember, aki szerint a pilóta nélküli repülők olyan helyekre is eljuthatnak, ahova az emberek nem tudnak. „A drónoknak nincs szükségük pihenésre, bért sem kell fizetni nekik, nincsenek konkrét közlekedési úthoz kötve, és felhasználásuk hosszú távon a hagyományos szállítási eszközökkel szemben olcsóbb lehet” – emelte ki a szakértő a „különös” szerkezetek pozitívumait.

Ezért tartunk tőlük

Drónt ajándékba? Ma már ezt is lehet. Csak bánni is tudni kell vele. A szakértő szerint a magáncélú használat még mindig rendkívül kiforratlan, miután ugyanis gyakorlatilag az adott egyéntől függ az, hogy mit tesz vele: szórakozásra használja-e, saját munkájának megkönnyítésére, esetleg mások bosszantására. „A magánjellegű használat során számos alapvető jog sérülhet, amelyek önmagukban véve is, a mindennapi élet során is érzékenyek. A drónok ugyanis az eddig biztonságosnak hitt „intim légtérben” is feltűnhetnek” – mondta dr. Németh József Lajos.  Ha már a veszélyeiről beszélünk, fontos megemlítenünk azt is, hogy ha például elveszítjük a távirányítást drónunk felett, a lezuhanó szerkezet súlyos anyagi károkat, rosszabb esetben emberi sérülést, vagy akár halált is okozhat.

Még nincs megfelelő szabályozás

Annak ellenére, hogy Magyarországon jelenleg semmilyen külön jogszabály nem vonatkozik a drónok alkalmazására, hazánk e tekintetben egyáltalán nincs elmaradva. A drónokkal kapcsolatos szabályozási kérdésekkel és a megfelelő, hatékony válaszokkal más – a dróntechnológiában sokkal előbbre tartó – állam is küzd.

„A probléma ott kezdődik, amikor az egyes részterületek integrált szabályozását kellene lehetőleg felhasználóbarát módon megoldani. Az ugyanis nem lehet cél, hogy a drónok használatát feleslegesen korlátozzuk nemcsak gazdaságélénkítő hatásuk miatt, hanem azért is, mert nagyon komoly kutatás-fejlesztési potenciál is rejlik bennük” – fejtette ki a szakértő, aki szerint azért is nehézkes a szabályozás, mert abban bizonyos stratégiai kérdések keverednek politikai és gazdasági célokkal, amit még tovább bonyolítanak etikai, műszaki és más ismeretlen tényezők is. „Elképzelhető, hogy a jövőben egyes dróntípusok használatánál már meghatározott vizsgákkal és engedélyekkel kell majd rendelkezni, és ez lesz a szabályozás egyik alapvető kiindulópontja” – tette hozzá dr. Németh József Lajos, aki szerint az eszközökhöz való hozzájutás szabályozása legalább annyira fontos, mint a használati eljárások meghatározása.

 

8+1 érdekesség a drónok használatáról

Tudta-e, hogy:

1. a drón egy hangutánzó szó, amely angolul zümmögést jelent? A repülőeszköz hangja tényleg nagyon hasonlít egy testesebb méhére.

2. szabadtéri étteremben „égi pincérként” is használják? A vendég egy drónra helyezett tálról csipegethet. Szingapúrban például már van olyan étterem is, ahol drón viszi ki a rendelést.

3. étel házhoz szállításnál is hasznát veszik? A művelethez szükség van egy kis ejtőernyőre is, amellyel ledobják a megrendelt ennivalót.

4. a nehezen járható helyeken a gyógyszert is drón segítségével juttatják célba?

5. egy drón segítségével sikerült felvételt készíteni a befagyott Niagara-vízesésről is?

6. szerveztek már drón ping-pongot is?

7. drónt használnak építkezéseknél kisebb anyagok mozgatására is?

8. alkalmazzák háromdimenziós térképkészítéshez is?

+1 drónnal védett vadállományt is lehet követni, és csordákat is lehet terelni?

1. a drón egy hangutánzó szó, amely angolul zümmögést jelent? A repülőeszköz hangja tényleg nagyon hasonlít egy testesebb méhére.

2. szabadtéri étteremben „égi pincérként” is használják? A vendég egy drónra helyezett tálról csipegethet. Szingapúrban például már van olyan étterem is, ahol drón viszi ki a rendelést.

3. étel házhoz szállításnál is hasznát veszik? A művelethez szükség van egy kis ejtőernyőre is, amellyel ledobják a megrendelt ennivalót.

4. a nehezen járható helyeken a gyógyszert is drón segítségével juttatják célba?

5. egy drón segítségével sikerült felvételt készíteni a befagyott Niagara-vízesésről is?

6. szerveztek már drón ping-pongot is?

7. drónt használnak építkezéseknél kisebb anyagok mozgatására is?

8. alkalmazzák háromdimenziós térképkészítéshez is?

+1 drónnal védett vadállományt is lehet követni, és csordákat is lehet terelni?

Kicsik is, nagyok is, olcsók is és drágák is vannak Drónok között ma már találkozhatunk az egészen kisméretű eszközöktől a több tonna felszálló súlyú gépekig sok-sok változattal. Lehet egészen kicsi, csupán 80 grammos „zseb drón”, a legnagyobbak szárnyfesztávolsága viszont elérheti akár a 35 métert is. Ahogyan a méretük, az áruk is nagyon széles skálán mozog: drónok beszerezhetők már akár 30-40 dollárért (kb. 8-10 ezer forint) is, de egy komolyabb darab dollármilliókat is érhet. A képességeikről pedig érdemes azt is tudni, hogy hatótávolságuk pár tíz métertől akár 22 ezer kilométeres is lehet, és típustól függően néhány perctől akár másfél napig is a levegőben tud maradni.

Nagy ijedelmet okoztak Párizsban a drónok -->

jogi szabályozás technológia drónok
Kapcsolódó cikkek