Két szavazást tartottak ma a parlamentben. Elsőként elfogadták a törvényt az európai uniós energiahatékonysági célkitűzések magyarországi teljesítéséről. Az új jogszabály 2020-ig 18 százalékos energiafelhasználás-csökkentést írt elő az országnak. A törvény meghatározza az energetikai auditálás szabályait, meghatározva, hogy milyen feltételekkel végezhető ez a tevékenység, továbbá a nagyvállalatoknak kötelezővé is teszi az auditálást. A nagyobb cégeknek ezt négyévente kell majd elvégeztetniük, először idén december 5-ig, azonban egy évig nem jár büntetés az auditálás elmulasztásáért.
Az Országgyűlés a kormánynak is kötelezettségeket írt elő. Ezek egyike kimondja, hogy a kabinet évente az energetikai fejlesztésre szoruló épületei teljes alapterületének 3 százalékát újítsa fel.
A parlament a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) bízta meg az energiahatékonyság értékeléséhez szükséges adatok kezelésével.
Új szabályok a polgárőrségről
Átírták a polgárőrségről szóló törvényt is. A területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét, azok adminisztratív feladatokat vesznek át az Országos Polgárőr Szövetségtől.
Lehetővé tették azt is, hogy 14 és 18 év közti fiatalok önkéntesen szerepet vállaljanak a szervezet munkájában. A jogszabály rögzíti ennek szabályait és meghatározza, hogy az érintettek részt vehetnek például tájékoztatási feladatokban, katasztrófák elleni védekezésben, baleset-megelőzési tevékenységekben.
Két és fél órás vita az igazságügyi salátáról
Ezután igazságügyi törvénymódosításokról kezdtek vitát. A több országra kiterjedő hagyatéki eljárásokat az EU-ban elegendő lesz egyetlen országban lefolytatni augusztus 17-étől, így azok rövidebb idő alatt zajlanak és költségük is kisebb lesz - mondta vitanyitójában Répássy Róbert. Az államtitkár elmondta: az eljárást az örökhagyó szokásos tartózkodási helyén kell megtartani. A változatás bevezeti az európai öröklési bizonyítványt, amelynek birtokában az örökös hozzájuthat akár bankszámlán pénzben lévő, akár ingatlan örökségéhez.
A hagyatéki eljárási törvény átfogó módosítása új jogintézményt is bevezet: a hagyatéki eljárási igazolást, a külföldön lévő örökség felkutatása, érvényesítése érdekében.
Változnak a polgári perrendtartás szabályai is, a többi közt az elektronikus úton történő kapcsolattartás könnyítése érdekében. Az igazságügyi jogállási törvény változtatásával egyes bírói tisztségek betöltői számára egy új pótlék jelenik meg - mondta az államtitkár.
Az ellenzék szerint épp az EU-s könnyítésekkel nincs is baj, csak épp annyi más törvényt is módosítana az új törvény, hogy így már nem elfogadható. Schiffer András (LMP) például arról beszélt: a javaslat lehetővé tenné, hogy a bírósági titkárokat be lehessen osztani az Igazságügyi Minisztériumba. Ott a gyanú, hogy a Fidesz nem egy újabb "kádernevelőt", "fideszes bírókeltetőt" akar-e létrehozni - közölte. Szorgalmazta, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ne legyen parttalan jogosítványa a bírói pályázatok érvénytelenné nyilvánítására, illetve hogy az ügyeket automatikusan szignálják.
Három év börtönt kaphat, aki nem jelenti a korrupciót
Már a délután kezdték meg a büntetőjogi törvénymódosítások tárgyalását. Változnának egyes korrupciós cselekményekre vonatkozó rendelkezések, a reintegrációs őrizet és a halmazati büntetés szabályai.
A javaslat indoklása szerint a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. A módosítás a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tekintetében is megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Azok viszont, akik tudomást szereznek a korrupcióról, és nem jelentik be, három év börtönre számíthatnak. Ezt is kritizálta az ellenzék: az MSZP-s Bárándy Gergely arról beszélt, hogy most az állami korrupció elkövetői helyett azokat fenyegetik, akik félnek a feletteseik bosszújától. De a jobbikos Staudt Gábor is azt mondta: rossz irányba haladnak, mert a politikusok és a hozzájuk közel álló gazdasági körök korrupciójával alig foglalkoznak. Ha a Jobbik szerint nem szabad, hogy ez egy következmények nélküli ország legyen, akkor mondassák le Kovács Bélát - válaszolt Répássy Róbert.
A javaslat pontosítaná az erőszakos és többszörös visszaesők halmazati büntetésének és az elkövetési értékkel kapcsolatos érték-egybefoglalásnak a szabályait is.
Miután ezen a napirendi ponton is túljutottak, jöhetett az ITU Telecom Wolrd 2015 konferencia megszervezéséről szóló megállapodás vitája. Ennek kapcsán szóba került az is, elszigetelődött-e Magyarország - erről mondta Hoffmann Rózsa azt: "semmilyen elszigetelődési tendenciát nem érzünk, sőt, a magyarokra kíváncsi a világ (…) ellenben amikor Magyarország egyik-másik törvényéről van szó, az MSZP politikusai minden alkalmat megragadnak, hogy a nemzetközi színtéren fejtsék ki kritikájukat Magyarországgal szemben".
Később a képviselők elé került az ENSZ éghajlatváltozási egyezményének dohai módosítása, majd a 2015-20-as nemzeti környezetvédelmi program, a szintén öt éves, biológiai sokféleség megőrzéséről szóló stratégia. Az estét a hungarikumtörvény átírásának tárgyalásával zárják. Ez a javaslat nagyrészt apróbb változtatásokat hozna, nagyobb szigort vezetnének be arra, hogy ne használhassák visszaélésszerűen a hungarikum kifejezést. Az ellenzéki képviselők elsősorban azt kritizálták, hogy a hungarikumbizottságba a most ott ülő kormánypárti képviselők mellé még minisztériumok delegáltjai ülhetnek be. A vitában felszólalt a görög nemzetiségi szószóló is, aki arról beszélt, hogy “Magyarországot az elmúlt időkben nagyon sok kritika éri, bírálják menekültpolitikáját”.
