Lemondott Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök. Görögországban szeptember 20-án tarthatják meg az előrehozott választást.
A januárban megválasztott görög miniszterelnököt ottani idő szerint este 8 órára (ez nálunk este 7) várták, hogy beszédet mondjon a tévében - végül majdnem egy óra késéssel jelentette be, hogy lemond. Ciprasz beszédében azzal indokolta a lemondását: most, hogy az újabb mentőcsomag első részlete megérkezett, morális felelőssége, hogy kikérje a görög nép véleményét, hogy folytathassa a kormányprogramja megvalósítását. A valódi ok persze ennél sokkal prózaibb: a Sziriza túl sok képviselője ellenzi az EU-val kötött alkut.
Az EU-val kötött egyezséget a Sziriza 149 képviselőjéből 43 nem támogatta. Ugyan az ellenzék nagy részének szavazataival átment a javaslat, így mégis elvesztette a kormány a többségét.
A görög alkotmány szerint ha egy kormány a választást követő egy éven belül mond le, az elnöknek a második legerősebb pártot kell felkérnie kormányalakításra - ez Görögországban a jobbközép Új Demokrácia, amely a Sziriza előtt vezette az országot, most azonban valószínűleg nem találnak koalíciós partnert az ilyenkor engedélyezett három nap alatt. Ha ők sem tudnak kormányt alakítani, akkor a választás harmadik helyezettje próbálkozhat: a neonáci Arany Hajnal, akikkel egyértelmű, hogy senki nem akar összeállni. Az elemzők a legvalószínűbbnek azt a forgatókönyvet tartják, hogy az ellenzék nem tud kormányt alakítani, így új választás jöhet.
Hogy az előrehozott választás milyen eredményt hozhat, az teljesen bizonytalan. A Szirizán belül többen abban bíznak, hogy Ciprasz megerősítheti a népszerűségét a következő egy hónapban - az ellenzék régi pártjai pedig abban reménykednek, hogy a görögök többsége belátja: nem lehet megszorítások nélkül kezelni a válságot, ahogy a radikális baloldali párt ígérte. A lehetséges forgatókönyek közt van a szélsőségek tovább erősödése - azonban nehezen megjósolható, hogy egy ilyen helyzetben a szélsőjobboldalban vagy a Sziriza balszélében mennyire bíznának meg a görögök. Az jól látszik, hogy a nemzetközi partnereik egyáltalán nem.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus ma kora reggel átutalta Görögországnak a három évre szóló, 86 milliárd eurós harmadik segélycsomag első, 26 milliárd eurós részletének első felét, 13 milliárd eurót. Az összeg egy részével Athén azonnal rendezte az EKB-val szembeni esedékes tartozását.
Az uniós segélyalap kormányzótanácsa tegnap este döntött a 26 milliárd eurós első részlet első felének a felszabadításáról.
A ma átutalt 13 milliárd euróból Athén máris befizetett 3,4 milliárd eurót az Európai Központi Bank (EKB) számlájára, amivel törlesztette esedékessé vált adósságát. A 13 milliárd euróból kell még rendeznie Görögországnak egyebek között a júliusban kapott 7,2 milliárd euró áthidaló kölcsönt is.
A 26 milliárd eurós kölcsön még át nem utal 13 milliárdjából 10 milliárd eurót rövidesen egy külön számlára tesz az ESM, amit majd a görög bankok feltőkésítésére lehet felhasználni. További 3 milliárd eurót októberig folyósít az EMS.
Görögországnak a 86 milliárd eurós harmadik segélycsomag törlesztését 15 év múlva kell elkezdenie, és az összeget 32,5 év alatt kell visszafizetnie.
